Képzeld el, hogy minden alkalommal, amikor le kell írnod egy szót, küzdesz azzal, hogyan formáld meg a betűket, hogyan kapcsolódjanak egymáshoz, vagy hogyan helyezd el őket a papíron. Ez az, amivel egy diszgráfiás ember nap, mint nap szembesül. A diszgráfia nem egyszerűen csak „ronda kézírás” vagy „szépírási nehézség” — sokkal mélyebb problémát takar.

Sokan tévesen hiszik, hogy a diszlexia egyszerűen csak „rossz olvasás”, de a valóság ennél sokkal összetettebb. A diszlexia nem múlik el, és nem a figyelemhiány vagy lustaság következménye. Ez egy olyan állapot, amely egész életen át jelen lehet – azonban a korai felismerés és megfelelő támogatás segítségével a tanulási nehézségek jelentősen enyhíthetők.

A diszkalkulia egy tanulási zavar, amely kifejezetten a matematikai képességek zavarát jelenti. Nem egyenlő azzal, hogy valaki „nem szeret számolni” vagy „matekból gyengébb” – ez sokkal mélyebben gyökerezik. Az érintetteknek nemcsak a számolással van gondjuk, hanem például az idő, pénz, távolság vagy a sorrendiség megértésével is.

A diszkalkulia egy olyan tanulási zavar, amely leginkább a matematikai teljesítmény gyengeségében nyílvánul meg. Bár gyakran keverik a „matekból rossz” fogalmával, a diszkalkulia valójában neurológiai eredetű, és nem függ össze az intelligenciával vagy a motivációval. Egy átlagos vagy magas intelligenciájú gyermek is küzdhet vele, és gyakran csak az iskolai évek alatt derül ki, hogy nem „lustaságról” van szó, hanem valódi, mélyen gyökerező nehézségről.