Diszgráfia – az írás zavara

A kisiskolás gyerek rosszul fogja a ceruzát, nem tudja tartani a sortávolságot, keveri a jobb oldalt a ballal, esetleg egyes betűket, számokat visszafelé ír le, csúnya, olvashatatlan az írása, nem képes a diktált szöveget leírni, tele van hibával a füzete, hiányoznak a mondatvégi írásjelek. Egyre jobban utál írni, mindent megtesz, hogy elkerülje azt. Ezek azok a kezdeti tünetek, amikor szülő, pedagógus érzi, valami nincs rendben, valami probléma van. Felmerülhet a diszgráfia gyanúja is. Mert a diszgráfia az írás zavara és egyre több gyereket érint.

A diszgráfia a tanulási zavarok közé tartozik. Ugyanúgy, mint a diszlexia esetében, óvodáskorban még nem diagnosztizálható, csak veszélyeztető tünetekről beszélhetünk. Diszgráfia esetén sem jelenik meg mindig az összes tünet. Megjelenhet önállóan is vagy a diszlexia írásbeli kivetüléseként is, azzal kéz a kézben járva. Ugyanis sok esetben előfordulhat az is, hogy a diszgráfiás gyerek folyékonyan olvas, sőt, sokkal jobban is, mint kortársai, de az írásában zavarok mutatkozhatnak. Az írászavar lehet a rossz mozgáskoordináció tünete is. Fontos azt is megjegyezni, hogy csak arról a gyerekről mondhatjuk azt, hogy tud írni, aki képes diktálás után is helyesen írni, illetve képes a saját gondolatait leírni. A másolás nem tekinthető írásnak.

A diszgráfia, ugyanúgy, mint a diszlexia nem betegség és emiatt a gyermek nem fogyatékos. Csak másként észleli és kezeli az információkat.

“ Hányszor mondták nekem: figyelj oda jobban, írjál szebben. Hogy emlékszem az érzésre, ahogy szorítom a ceruzát, próbálom kanyarítani a betűket, egyik se olyan lesz, a ceruza mintha vasból volna, húzza a kezem, fáj az egész karom, a vállam és a gerincem.
A tollbamondástól félek a legjobban. A toll túl vastag az ujjaim között, folyton ki akar fordulni, a hegye a papírba akad, folyton pacákat köp a vonalakra. Pedig anya a saját aranyhegyű tollát adta nekem, hátha azzal könnyebben megy. Nem megy könnyebben, ugyanolyan nehéz, sőt, még nehezebb, mintha egy láthatatlan kéz fogná a toll végét és direkt a rossz irányba húzná. Egymás után hangzanak el a szavak, rohanok utánuk, de nem tudom utolérni őket, a betűk nem úgy kanyarodnak, ahogy kanyarodniuk kellene. “
Dragomán György, író ebben a Facebook posztban vallott diszgráfiájáról

A diszgráfia okai

Ugyanúgy, mint a diszlexiát, a diszgráfiát sem lehet egyetlen kiváltó okra visszavezetni. Több tényező is állhat emögött a tanulási zavar mögött. Lehetnek örökletes okai, lehet a testkép és a testérzékelés zavara, lehet a jobbkezesség – balkezesség zavara a háttérben. Állhatnak mozgáskoordinációs problémák mögötte vagy például a térbeli és időbeli tájékozódás nehézsége. Okozhatja a tér- és időbeli, látás- és hallásbeli elemző és összetevő folyamatok fejletlensége is.
írászavar

Formái lehetnek:

– Formai diszgráfia
– Tartalmi diszgráfia

Formai diszgráfia:

Abban az esetben beszélünk formai diszgráfiáról, ha az írás technikai része okoz problémát a kisgyermeknek a finommozgások vagy a szem-, kéz- koordinációja miatt. Ilyenkor az írás külalakja nagyon csúnya, szinte olvashatatlan, a betűk nagysága változó, kilóghatnak a sorból. Összességében az íráskép nagyon rendezetlen képet mutat. Az írás tempója pedig jóval elmarad a kortársakéhoz képest, emiatt az órai munkák során gyakran lemarad a gyerek.

Tartalmi diszgráfia:

Akkor beszélünk tartalmi diszgráfiáról, ha a külalak ugyan elfogadható, de a helyesírás csapnivaló. Nem tudja a gyermek írásban kifejezni magát, a saját gondolatait írásba ölteni, a diktálás után nem képes pontosan leírni a hallottakat. Még az is előfordulhat, hogy a gyermek szép külalakkal, hibátlanul másol, de ha önállóan kell írnia, már jelentkeznek a problémák.

A tünetei

Óvodáskorban jelentkező kezdeti tünete lehet, ha a gyermek rosszul fogja az evőeszközöket, tollat, ceruzát, ecsetet, zsírkrétát, filctollat. De iskolás korban természetesen már egyértelműbb tüneteket tapasztalhatunk, hiszen ez az az időszak, amikor megtanulnak a gyermekek írni. Ilyen tünetek lehetnek a betűk tévesztése, összecserélése vagy kihagyása. A gyerek kihagyhat vagy cserélhet egész szótagokat is. Gondjuk adódik a helyesírással, még akkor is ha elméletben tisztában vannak a szabályokkal csak az alkalmazásuk nem megy. Gyakran nem tudja megkülönböztetni a hosszú és rövid magánhangzókat, ott is kettőzi a mássalhangzókat, ahol nem kellene, a magánhangzók írásakor nem teszi ki az ékezeteket vagy nehézséget okoz a ly-j megkülönböztetése, személynevekben a cz, y, th, eö használata, de jellemző lehet az is, hogy rányomja az írószert a papírra. Az írásképe rendezetlen, ugyanazt a betűt többféle külalakkal írhatja le, változó a leírt betűk nagysága is, a betűk kerekítése és kötése is rendezetlen, gondot okoz, írása kilóghat a sorok közül, hol alá, hol fölé ír. Ezt a mozgástervezés nehézsége okozhatja. Néha akár olvashatatlanságig csúnyán is. A szavak közötti távolság is változó lehet, hol majdnem összeérnek és egybefolynak, hol pedig hatalmas távolság tátong közöttük.
betűtévesztés

Iskolában jelentkezhetnek az egyértelmű tünetek

A diagnózisa
Az óvodás korú gyermekek esetében már a szakszolgálatok logopédusai is felfigyelhetnek a diszgráfia előjeleire, és jelezhetik azt a szülőknek az ötödik életévüket betöltött gyerekek szűrésekor. A diszgráfia diagnózisát azonban, ugyanúgy, mint a diszlexia esetében is a sajátos nevelési igényű gyerekek (SNI) szakértői bizottsága állítja fel. A diagnózis felállítása előtt azonban mindenképpen ki kell zárni a gyermekkel kapcsolatban az olyan egyéb okokat, amelyek hasonló nehézséget okozhatnak, mint a diszgráfia. Ilyenek lehetnek például a látás- és hallásproblémák vagy esetleg az értelmi gondok is.
A diagnózis felállítása, bármilyen furcsa is, sokat segít a gyermeknek.
Ugyanis az iskolák csak a mérhető teljesítményt – írást, olvasást, számolást – tudják értékelni, az attól eltérő tehetséget sajnos nem. Így a fel nem ismert diszgráfia miatt a gyereket lustának, ügyetlennek tarthatja a környezete. Önbecsülése ettől nagyon mélyre zuhanhat, szorongani kezdhet, vagy épp agresszívvá válhat.

A nem diagnosztizált diszgráfia következménye pedig a gyermek egész életére kihathatnak: lemarad, és sokkal kevesebbet tanul meg, mint amennyire szakszerű segítséggel képes lenne. Nagyon fontos, hogy a tanulási zavart időben felismerje a szülő vagy a pedagógus, hogy a gyermek a megfelelő kezelésben részesülhessen.

diszgráfia fejlesztése

A diagnózis felállítása sokat segíthet a gyereknek

A diszgráfia kezelése

A legtöbb szülő, még diagnózis nélkül, amikor azt érzékeli, hogy gyermeke írásával gond van, a jól bevált módszerhez nyúl: elkezdi másoltatni a gyereket ( ezzel akarván gyakoroltatni az írást ). Azonban diszgráfia esetén ez nem segít. Sőt.
A diszgráfia speciális kezelést igényel. Leküzdése sokszor nehezebb, mint a diszlexiáé. A szakemberek mozgásterápiát is alkalmaznak, melynek során fejlesztik a gyerek nagy- és finommozgását. Nagy hangsúlyt fektetnek a térbeli tájékozódás fejlesztésére is. Továbbá fejleszteni kell a memóriát, a beszédkészséget és természetesen a szókincset is. Az íráskészséget eleinte diktálással fejlesztik: betűket és szótagokat mondanak tollba, később egyes szavakat. A szakemberek megfigyeltetik és alaposan áttanultatják a betűk és a betűkapcsolatok formáját a diszgráfiás gyermekkel. A kezelés későbbi szakaszaiban a tanulónak képekről kell beszélnie, egyes szavakat mondania, mondatokat befejeznie. A diszgráfia formájától függően a gyermek helyesírása, nyelvtani képessége is fejlesztésre szorulhat, ezekben az esetekben a gyógypedagógusok nagy figyelmet szentelnek a szavakban és mondatokban megnyilvánuló hibákra és azok kijavítására.

Segítségnyújtás szülőként

Szülőként intő jel lehet, ha az óvodás nem akar ceruzát a kezébe fogni, nem akar rajzolni. Ilyenkor már érdemes egy szakembert is felkeresni. Óvodás korban sokat segít ha otthon is fejlesztjük a gyermek finommotorikus készségeit gyurmázással, gyöngyfűzéssel, rajzos labirintusok megfejtésével, vagy a kösd össze a pontokat típusú feladatokkal vagy a különbségkeresőkkel is.
Fontos, hogy a szülő feltétel nélkül fogadja el olyannak a gyermeket, amilyen, és ahogy tudja, motiválja őt. Dicsérje, bíztassa, és ne hasonlítsa más gyerekekhez, akik esetleg ügyesebbek vagy könnyebben veszik az akadályokat. Keressék meg együtt azokat a területeket, melyeken a gyermek kiemelkedőt tud alkotni, és hagyják, hogy kibontakoztassa képességeit, tehetségét. Mert van olyan! Biztos, hogy valamiben tehetséges, kiemelkedő, de legalábbis jobb, mint a többiek. A gyermeket mindig önmagához mérjék, és ne másokhoz. Az otthoni gyakorlás legyen érdekes, változatos, gyakori szünetekkel, és juttassa a gyermeket sikerélményhez. Ha lehet, inkább játékos formában történjen az otthoni fejlesztés. Ebben én is tudok segíteni.
Játszva olvass

Híres diszgráfiások

– Agatha Christie, író ( tollba mondta a krimijeit )
– D. Tóth Kriszta, újságíró, könyvszerző
– Dragomán György, író
– Molnár Tamás, dalszövegíró, énekes
– George Washington, amerikai politikus
– Albert Einstein, tudós
agatha christie

Aghata Christie is diszgráfiás volt

A gyógyulás esélyei

A diszgráfia formájától és súlyosságától függnek a gyógyulás esélyei. ( Használjuk ezt a kifejezést akkor is, ha azzal kezdtem hogy a diszgráfia sem betegség. ) De általánosságban azt lehet mondani, hogy a diszgráfia sajnos kisebb eséllyel múlik el teljesen, mint a diszlexia. Ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy az írásban is jelentkező tünetek kezelése sokkal nehezebb, mint a pusztán szóban jelentkezők. Súlyosabb esetekben nagy eséllyel maradhatnak vissza akár maradványtünetek is. A diagnosztizált diszgráfiások azonban kaphatnak felmentést az iskolai írásbeli számonkérések alól. Ebben az esetben a szóbeli feleltetés lesz számukra a megoldás. Illetve, ha megoldható az intézményben, akkor az írásbeli számonkérések történhetnek számítógépen vagy tableten is, mert a szövegszerkesztő programoknak hála, a legtöbb diszgráfiás képes ezekkel az eszközökkel jól teljesíteni, akár órákon jegyzetelni is.

AJÁNDÉK, NYOMTATHATÓ FEJLESZTŐ JÁTÉK!

 

ceruzás k-g

Segítség a „k-g” hangok megkülönböztetéséhez