Diszlexia – Az olvasás zavara

A diszlexia nem betegség, hanem egy olyan részképességzavar, mely az olvasással kapcsolatos. A szülő azt tapasztalja, hogy a gyermeke olvasáskor összekeveri a betűket ( pl: b-d, k-g, b-p ), a szavakból betűket, szótagokat hagy ki vagy cserél fel, olvasása lassú, nehézkes. Fontos, hogy a diszlexia nincs összefüggésben az intelligenciával! Kiemelkedően okos és tehetséges gyermekek is lehetnek diszlexiások, ami negatívan befolyásolja későbbi pályaválasztásukat. A diszlexiás gyermekeknek tulajdonképpen “másképp működik az agyuk “ . Azonban az iskolai követelmények teljesítésében gondot okozhat, tehát mindenképpen foglalkozni kell vele. Az olvasási zavar minél hamarabbi felismerése és ezáltal fejlesztése nagyon fontos, hogy a gyermek tanulmányi eredményei ne romoljanak vagy ne gondolja azt magáról, hogy ő buta. Ezzel a cikkel szeretnék ebben segíteni.

Mivel a diszlexia az olvasással kapcsolatos tanulási zavar, a legtöbb esetben kisiskolás korban válhat észrevehetővé. Ha szülőként azt érzékeled, hogy a gyermekednek problémái vannak az olvasással, mindenképpen beszélj a tanítójával. De a legtöbb esetben nem is a szülők érzékelik először a problémát, hanem a pedagógus, aki nem csak az olvasással kapcsolatos problémát érzékelheti, hanem azt is, hogy a gyermek az intellektusához képest jóval alulteljesít. Érdemes a jelzéseit komolyan venni.

“ A diszlexia definíciója a tudomány mai állása szerint – és még egy jó ideig – empirikus: Abból a tapasztalatból indul ki, hogy egyes, egyébként normál képességű gyermekek az anyanyelvi oktatás során olyan mértékben elmaradnak az olvasás-írás területén társaiktól, hogy az lényegesen nehezíti iskolai beilleszkedésüket, negatívan befolyásolja későbbi pályaválasztásukat, csökkenti esélyeiket a társadalmi érvényesülésben, és közülük egyesek mint funkcionális analfabéták élik le életüket. “
Meixner Ildikó

A diszlexia okai

Alapvetően kétféle diszlexiát különböztetünk meg:

– fejlődési diszlexia
– szerzett diszlexia

Bármelyik típusról is legyen szó, sohasem csak egyetlen ok vezet a probléma kialakulásához. Közel 20 agyi terület együttes és összehangolt működésére van szükség a folyamatos, értő olvasáshoz. Az olvasási zavar kialakulásának okai között gyakran megjelennek az örökletes tényezők, a környezeti hatások, a látás vagy a hallás károsodása is.

diszlexia okai

A diszlexia az olvasás zavara

Fejlődési diszlexia okai:

– örökletes okok
– fejlődési idegrendszeri rendellenességek
– sérülések
– születés alatt szerzett károsodás
– esetleg baleset
– észlelési nehézségek
– térérzékelés akadályozottsága

Szerzett diszlexia okai:

– környezeti tényezők
– lelki okok
– idegrendszeri érés késése
– pedagógiai módszertan hibája
– hátrányos szociális helyzet
– vizuális kultúra túltengése
– balkézről átszoktatás

Általánosságban elmondható, hogy ha egy családban a szülők között, vagy a nagyszülők között volt már diszlexiás, akkor körülbelül 50% esély van arra, hogy továbbörökítsék azt gyermeküknek. A statisztikák szerint nagyobb arányban a fiúkat érinti a probléma. Az enyhe formája gyakrabban fordul elő, mint a súlyos olvasási nehézség.

Tünetei

A diszlexia vezető tünete a betűtévesztés olvasáskor. De jelentkezhet még a lassabb olvasás a kortársakhoz képest, a szövegértés hiánya és a rossz helyesírás is. Diszlexiához társulhat diszgráfia is, amikor a gyermek írása gyakran annyira csúnya, hogy gyakorlatilag olvashatatlan is. A helyesírás zavara diszgrammatizmus, ami szintén jelentkezhet az olvasási zavar esetén, és ez gyakran jár együtt beszédzavarral is.

Tünetei óvodáskorban:

Az iskola megkezdése előtt természetesen egyetlen gyermek sem tekinthető diszlexiásnak, hiszen az olvasás tanulása ekkor még nem indul el. Azonban már ekkor is jelentkezhetnek bizonyos figyelmeztető tünetek. Ilyen lehet például az, ha a gyermeknél késett a beszédfejlődés vagy egyéb más beszédzavara van. A kisgyermeket szegényes szókincs jellemzi és nem használja a rokon értelmű kifejezéseket. Nem érdeklik a mesék, versek, mondókák, énekek. Ennek oka, hogy a tartalmát nem tudja megjegyezni, felidézni. Nehezen találja a szavakat, beszédben, mozgásban a ritmust. Ügyetlen a mozgása, nincs kialakult testsémája, rosszul tájékozódik térben és időben. Jellemző még ezekre a kisgyermekekre a rövid távú memória zavara is, képtelenek megjegyezni a legegyszerűbb mondatokat is például. Jelzés lehet még, hogy a kisgyermek rosszul fogja a ceruzát, nem képes bekötni a cipőfűzőjét, nehezen megy a lépcsőzés, nem tud megtanulni biciklizni, keveri a jobb – bal kezét ( ezek a diszgráfia tünetei, gyakran a diszlexia kéz a kézben jár vele ). Ezek a tünetek még nem feltétlenül jelentik azt, hogy biztosan diszlexiáról van szó, de mindenképpen érdemes odafigyelni ezekre és a fejlesztéshez szakembert keresni.

tünetei óvodáskorban

Gyanús lehet, ha az ovist nem érdeklik a mesék

Tünetei iskoláskorban:

Az óvodás korban jelentkező előbb felsorolt tünetek megmaradása mellett, további tünetek jelezhetik a diszlexiát. Betűtévesztések megjelenése az olvasás során, esetleg kihagyhat betűket a gyermek olvasáskor vagy a szavakban a betűk sorrendjét cseréli össze, fordítja meg. Olvasáskor gyakran ismétel vagy kezdi újra a mondatokat, gyakran hibázik az olvasásban. Sokkal lassabban olvas, mint a kortársai és ez nem is változik az idő előrehaladtával. Jellemző tünet még ebben a korban, hogy nem érti a kisiskolás az olvasott szöveg tartalmát, nagyon hiányos a szövegértés, ha esetleg érti is, amit olvas később nem tudja visszaadni, mert nem emlékszik rá. Emiatt az iskolai feladatokat sem tudja jól elkészíteni, mivel gyakran nem is érti, hogy mi a feladat. Rendszeresen eltéveszti a dátumokat. A nyelvtanulás is nehezített pálya lehet, képtelen idegen nyelvet megtanulni, rossz a nyelvérzéke. ( De olyan eset is van, amikor az idegen nyelv tanulásakor nem jelentkezik a diszlexia ).  Jellemző még, hogy az iskolai teljesítménye a gyermeknek erősen ingadozó. Előfordulhat ugyanis, hogy az ismert szavakat jobban olvassa az ismeretlenekkel viszont nem tud megküzdeni. Mindezek mellett jelentkezhetnek magatartás problémák, agresszivitás is, mivel a gyereknek kudarc élményei vannak az iskolában a tanulás során. Vagy éppen a hiányosságait bohóckodással, viccelődéssel próbálja meg elrejteni és ő lesz az osztály bohóca. De előfordulhat szorongás, magába zárkózás vagy az iskola teljes elutasítása, a gyerek nem szeret iskolába járni, nem tud beilleszkedni az osztálytársak közé, sokszor csúfolódás tárgya is a teljesítménye, rosszabb eredményei okán. Ez a részképesség zavar nem csak az olvasás problémája, de kihatással van a gyermek önbecsülésére is.

iskoláskorban

Az olvasás nehézsége hatással van a gyerek önbecsülésére is

Általában ez az az időszak, amikor a legtöbb szülő szembesül az olvasási nehézség problémájával a bizonyítványt látva, vagy azzal, hogy fennáll a diszlexia gyanúja.
A diszlexia diagnózisa

A diszlexia felismerése nem mindig egyszerű. A gyanúja legtöbbször az iskolákban az alsó tagozaton a pedagógusokban szokott felmerülni. Ezután kéri az iskola a gyermek vizsgálatát a területileg illetéskes Pedagógia Szakszolgálatnál, ahol a gyermeket pszichológus, pedagógus, gyógypedagógus és logopédus is felméri, megvizsgálja. Diszlexia gyanú esetén a gyermeket tovább irányítják a megyei szakértői bizottsághoz. Erre azért van szükség, mert a diszlexia sajátos nevelési igényű ( SNI ) kategóriába tartozik, ennek esetleges fennállását pedig a szakértői bizottság állapíthatja meg. A diagnózis felállítása során mindig ki kell zárni a látás- és hallásproblémát, a mozgászavart, illetve az értelmi problémákat.

A kezelése

A diszlexia kezelése nem rövid folyamat, általában több évet vesz igénybe. A kezelést alapvetően gyógípedagógus végzi, az ő feladata, hogy feltárja az okokat és tüneteket, és hogy kidolgozza az ennek megfelelő terápiát.  Ha a gyermeken már az óvodáskorban észreveszik a figyelmeztető jeleket, akkor szakember segítségével megkezdődhet a gyermek azon területeinek fejlesztése, melyekre szüksége lesz az iskolában az olvasáshoz. A kezelés során például fejlesztik a gyermek mozgáskoordinációját, az irányok beazonosítását és a térbeli tájékozódását is. Olyan feladatokat kapnak még, melyekkel fejlesztik a szókincsét és memóriáját, szerialitást is. Sokat segítenek a játékos fejlesztő feladatok és a célzott mozgásfejlesztés is. Egyes diszlexiások idegi eredetű látászavara, szemmozgása színes szemüveggel korrigálható.

Otthoni fejlesztése

Szülőként akkor tudunk a legnagyobb eredményt elérni, ha a szakemberekkel együttműködünk és amennyire csak lehetséges időt szakítunk a gyermek otthoni fejlesztésére is. Azonban, nagyon nem mindegy, ez hogyan történik. A diszlexiás gyermekek sokkal jobban elfáradnak az iskolában, mivel nekik sokkal jobban kell koncentrálniuk. Emelett a szakemberekkel történő foglalkozások is meglehetősen fárasztóak lehetnek, de ugye szükségesek. Ha a fáradt gyerekkel szülőként még mi is “tanulni “ szeretnénk, garantált lesz az ellenállás. Nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, ha még pluszban mi is leültetjük az íróasztalhoz, feladatokat megoldani. Sokszor ez a szülő gyerek kapcsolat romlásához is vezet. Sokkal jobb, ha az otthoni fejlesztés során inkább játszunk a gyerekkel. Méghozzá olyan játékokat, melyek fejlesztik őt. Ilyenek lehetnek a különböző mozgásos játékok vagy a fejlesztő társasjátékok. Minőségi időt tölt el a szülő a gyermekkel, miközben fejleszti is őt. Dicsérje a gyermeket annyiszor, ahányszor csak lehetséges. Sohase hasonlítgassa más gyerekekhez a teljesítményét, mindig csak önmagához a gyerekhez. Keressék meg azt a területet, ahol a gyermek kiemelkedő és hagyja, hogy abban kibontakozhasson, sikerélményei legyenek. Ha otthon is gyakorolni kell, akkor az legyen változatos és ne monoton. A közös tanulás mellett a közös játék is legyen a mindennapok része. Fontos, hogy ne legyen teljesítménykényszer alatt a gyerek, törekedjünk arra, hogy ezek a fejlesztő gyakorlatok, játékok inkább élvezetesek legyenek!

otthoni fejlesztés

Az előnyei

Bizony, ilyen is van. A legtöbb szülő kétségbeesik és elkeseredik, amikor diszlexiával diagnosztizálják gyermekét. Pedig a diszlexiának nem csak hátrányai, hanem előnyei is vannak. Még egyszer, a diszlexia nem betegség, nem bélyeg, nem stigma. A diszlexia az észlelés, a tanulás, az információk feldolgozásának másként működését jelentik. Nem átlagos, hanem más formájú. Emiatt a “más” gondolkodásmód miatt a diszlexiások egy része jóval intelligensebb az átlagnál, illetve bizonyos területeken jóval tehetségesebbek lehetnek. Ezek a tulajdonságok egyébként a kezelés során sem múlnak el, utána is megmaradnak. A diszlexiások másképp gondolkodása pedig abból fakad, hogy ők nem szavakban, hanem képekben gondolkodnak. Ennek köszönhetően pedig gyorsan felismerik a jelenségek mögötti rendszert, ennek következtében pedig rendszerben gondolkodnak, illetve a problémákat is hamar felismerik. Pontosan emiatt a diszlexiások között sok tehetséges képzőművésszel, politikussal, színésszel, tudóssal, feltalálóval, zenésszel találkozhatunk.

diszlexiás

A diszlexiások másképp gondolkodnak

Híres diszlexiások

– Albert Einstein
– Dragomán György
– Pablo Picasso
– Walt Disney
– Agatha Christie
– John Lennon
– Winston Churchill
– Tom Cruise
– Cher
– Jackie Stewart
– Whoopi Goldberg
– Béres Alexandra
albert-einstein

Albert Einstein is diszlexiás volt

A gyógyulás esélyei

Ez attól függ, hogy a diagnosztizált olvasási zavar mennyire súlyos, illetve mi állhat a hátterében. Függhet attól is, hogy mikor diagnosztizálják a diszlexiát, mert ha későn, lehet, hogy a gyerekben olyan fokú szorongás alakul ki, vagy olyan mértékű elutasítottság az olvasással és ezzel együtt a tanulással kapcsolatban, amivel sokkal hosszabb és komolyabb kezelés jár. Súlyosabb esetekben bizonyos tünetek a felőttkorra is megmaradhatnak. Azonban optimális esetekben a fejlesztéseknek köszönhetően a diszlexiás gyermek megtanulhat jól olvasni és megérteni azt, amit olvas illetve emlékezni is a tartalmára. Ezek pedig végsősoron a tanulás eredményességét és a tanulmányi eredmények javulását hozzák magukkal.

AJÁNDÉK, NYOMTATHATÓ FEJLESZTŐ JÁTÉK!

 

ceruzás k-g

Segítség a „k-g” hangok megkülönböztetéséhez