A diszkalkulia egy tanulási zavar, amely kifejezetten a matematikai képességek zavarát jelenti. Nem egyenlő azzal, hogy valaki „nem szeret számolni” vagy „matekból gyengébb” – ez sokkal mélyebben gyökerezik. Az érintetteknek nemcsak a számolással van gondjuk, hanem például az idő, pénz, távolság vagy a sorrendiség megértésével is.

A diszkalkulia egy olyan tanulási zavar, amely leginkább a matematikai teljesítmény gyengeségében nyílvánul meg. Bár gyakran keverik a „matekból rossz” fogalmával, a diszkalkulia valójában neurológiai eredetű, és nem függ össze az intelligenciával vagy a motivációval. Egy átlagos vagy magas intelligenciájú gyermek is küzdhet vele, és gyakran csak az iskolai évek alatt derül ki, hogy nem „lustaságról” van szó, hanem valódi, mélyen gyökerező nehézségről.

Az alaki diszgráfia egy olyan tanulási zavar, amely az írás külalakját és motorikus kivitelezését érinti. Az érintett gyerekek – vagy akár felnőttek – nem tudják megfelelően formálni a betűket, az írásuk gyakran olvashatatlan, egyenetlen, görcsös vagy rendezetlen. Ez nem lustaság kérdése, és nem a figyelem hiánya okozza.

Sokan hajlamosak félreérteni a tanulási zavarokat. Nem az intelligencia hiányáról van szó, és nem is lustaságról. Sokkal inkább arról, hogy az érintett gyerekek vagy felnőttek másként tanulnak, mint amit a hagyományos oktatási rendszer elvár tőlük. A tanulási zavarok kezelése pedig nem csupán „hasznos”, hanem elengedhetetlen ahhoz, hogy ezek a gyerekek kibontakoztathassák képességeiket.

„Miért nem tud egy helyben ülni?” „Miért mindig ő az, aki kizökkenti az órát?” – Ezek a kérdések sok tanár fejében megfordulnak nap mint nap, amikor egy figyelemzavaros (pl. ADHD-s vagy ADD-s) gyerekkel kerülnek szembe az iskolában. A helyzet nemcsak a pedagógusoknak, hanem a szülőknek, sőt, magának a gyereknek is stresszes lehet. De vajon tényleg „problémás” a gyerek – vagy csak másként működik az agya?

Sok szülő és pedagógus észleli, hogy egyes gyerekek nehezebben koncentrálnak, hamar elkalandozik a figyelmük, vagy egyszerűen nem úgy viselkednek, mint a társaik. Ilyenkor gyakran felmerül a kérdés: vajon normális fejlődési sajátosságról van szó, vagy figyelemzavaros gyermekkel állunk szemben?

Az iskolai szorongás egy olyan pszichés állapot, amely során egy gyermek vagy tinédzser túlzott félelmet és stresszt él át az iskola vagy az ahhoz kapcsolódó helyzetek miatt. Ez a szorongás megnyilvánulhat fizikai tünetekben, mint például fejfájás vagy hasfájás, valamint érzelmi és viselkedési változásokban is, például visszahúzódásban, ingerlékenységben vagy iskolai teljesítmény csökkenésben.

A munkamemória az agy egyik kiemelkedő fontosságú kognitív funkciója, amely lehetővé teszi az információk rövid távú megtartását és feldolgozását. Olyan, mint egy mentális jegyzetfüzet, amely segít a gyerekeknek az iskolai feladatok elvégzésében, a figyelem fenntartásában és a problémák megoldásában.

Az iskolaérettség az a fejlettségi állapot, amelyben egy gyermek már fizikailag, mentálisan, érzelmileg és szociálisan készen áll arra, hogy megkezdje az iskolai életet. Ez nem csupán a szellemi képességek meglétét jelenti, hanem azt is, hogy a gyermek képes alkalmazkodni az iskolai környezet szabályaihoz, követelményeihez és ritmusához.

Miért fontosak az iskolaelőkészítő feladatok nagycsoportosoknak? Az iskolakezdés izgalmas, ugyanakkor nagy változást jelent a gyermekek és a szülők számára egyaránt. Az iskolaelőkészítő feladatok nem csupán a tanulási folyamat megkezdéséhez szükséges alapvető készségek fejlesztésére irányulnak, hanem arra is, hogy a gyermek magabiztosan, jókedvűen induljon neki az új kihívásoknak.

A nagymozgások fejlődése nem minden gyermeknél zajlik azonos ütemben. Néhány gyerek természetes módon elsajátítja ezeket a készségeket, míg másoknak extra támogatásra lehet szükségük ahhoz, hogy megfelelően fejlődjenek. Az időben történő felismerés és beavatkozás kiemelkedő fontosságú lehet: egy kis lemaradás még könnyen korrigálható, ha időben lépünk, ám ha figyelmen kívül hagyjuk, az később tanulási vagy viselkedési problémákhoz vezethet.

A gyermekek fejlődésében a nagymozgások – mint a futás, ugrás, kúszás, mászás vagy egyensúlyozás – kiemelkedően fontos szerepet játszanak. Ezek az alapvető mozgásformák nemcsak a testi erőnlét alapjait rakják le, hanem hatással vannak a kognitív, érzelmi és szociális fejlődésre is.

Az iskolakezdéshez elengedhetetlen, hogy a gyermekek rendelkezzenek bizonyos alapvető készségekkel, amelyekre az iskolai tanulás épülhet. Az iskola előkészítő tanfolyam célja, hogy ezek a képességek a gyermekek életkorának és egyéni fejlettségi szintjének megfelelően alakuljanak ki.

Az otthoni iskola előkészítő fejlesztés lehetőséget ad arra, hogy a szülők minőségi időt töltsenek együtt gyermekükkel, miközben játékos módon készítik fel őket a rájuk váró iskolai kihívásokra. Ezzel nemcsak az iskolakezdést teszik könnyebbé, hanem egy biztos alapot is nyújtanak számukra a tanuláshoz.

Az online iskola előkészítők lehetővé teszik, hogy a gyerekek saját tempójukban, szórakoztató és interaktív módszerekkel készülhessenek fel az iskolai kihívásokra, ráadásul otthoni környezetben, ami biztonságos és ismerős számukra.

Ahhoz, hogy a gyerekek magabiztosan és felkészülten lépjenek be ebbe az új világba, érdemes már óvodás korban elkezdeni az iskolára hangoló fejlesztő tevékenységeket otthon is.

Az iskolakezdés minden gyermek életében jelentős mérföldkő, hiszen ez az időszak meghatározó az elkövetkező évekre. Az óvodából az iskolába történő átmenet azonban nem mindig zökkenőmentes – a gyerekeknek számos új kihívással kell szembenézniük, amelyek nemcsak az új tudás elsajátítását, hanem szociális és érzelmi alkalmazkodást is igényelnek.

A kisiskolás kor egy izgalmas és kihívásokkal teli időszak, amikor a gyerekek számos új képességet sajátítanak el és egyre nagyobb követelményekkel néznek szembe az iskolában. Ebben az időszakban a tanulás és a fizikai fejlődés kéz a kézben jár.

A finommotorikai készségek fejlődése nemcsak az iskolai teljesítményre van jelentős hatással, hanem a gyermekek önállóságára és önbizalmára is. A mindennapi tevékenységek sikeres elvégzése segít abban, hogy a gyermekek magabiztosabbak legyenek és képesek legyenek önállóan elvégezni a számukra kihívást jelentő feladatokat.

A gyermekek fejlődése szempontjából az óvodáskor kiemelten fontos időszak, hiszen ebben az életszakaszban alakulnak ki azok az alapvető készségek, amelyek meghatározzák későbbi sikerességüket az iskolában és az élet más területein is.

Ebben a cikkben leírom, hogy milyen tanácsokat szoktam adni a diákjaimnak, hogyan lehetnek jobbak matekból? Megtudhatod az általam javasolt tanulási lépéseket, amelyek rendszeres alkalmazása meghozza a jobb jegyeket is.

Miért fontosak a mozgásfejlesztő feladatok? A gyermekek egészséges fejlődése érdekében elengedhetetlen a rendszeres mozgás és a különféle fizikai tevékenységek beiktatása a mindennapokba.

Ebben a cikkben bemutatok néhány egyszerű, otthon is könnyen kivitelezhető játékos mozgásfejlesztő gyakorlatot, amelyekkel az óvodáskorú gyermekek szívesen foglalkoznak. Ezek a tevékenységek könnyedén beilleszthetők a mindennapokba.

A mozgásfejlesztés kiemelkedő fontosságú az óvodáskorú gyermekek fejlődésében. Ebben a korban a gyerekek testileg és szellemileg is rohamosan fejlődnek és a megfelelő mozgásos tevékenységek nagyban hozzájárulhatnak mindkét terület harmonikus előrehaladásához.

A gyermekek szókincsének fejlesztése kiemelkedően fontos szerepet játszik a kognitív és nyelvi képességek fejlődésében. A bőséges szókincs nemcsak az iskolai teljesítményt javítja, hanem alapvető eszköze a hatékony kommunikációnak és a szociális interakcióknak is.

Az iskolai rossz magatartás a szülők számára sokszor sokkal aggasztóbb probléma, mint a tanulmányi teljesítmény elmaradása. De nem csupán a szülők számára jelent kihívást, a diákok életét is befolyásolja.

A helyesírás elsajátítása alapvető fontosságú a gyermekek nyelvi fejlődésében. Nemcsak az íráskészség szempontjából, hanem az olvasás, a szókincs és a kommunikációs képességek javításának szempontjából is. Gyógypedagógusként pedig azt tapasztalom, hogy nagyon sok kisgyermeknek okoz gondot a helyesírás.

A mozgáskoordinációs zavar egy olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen tudják összehangolni mozgásaikat. Ez a zavar befolyásolhatja a finommotoros és a grafomotoros képességeket, mint például az írást vagy a szabályos mozgások végrehajtását.

A jó matematikai készségek megalapozzák a gyermek számára a sikeres tanulást és életvezetést. Azok a diákok, akik magabiztosak a matematikában, általában jobban boldogulnak más tantárgyakban is, mivel a matematikai gondolkodás általános problémamegoldó képességeiket is erősíti.

A koncentráció az a képesség, ami segít a gyerekeknek hosszabb ideig fókuszáltan foglalkozni egy adott tevékenységgel vagy feladattal. A koncentráció fontos készség minden életkorban, de különösen a gyerekkorban. Ez a képesség segíti a tanulást, a fejlődést és az alkotóképességet.

A szülők időnként összekeverik a finommotorikát és a grafomotorikát, mivel mindkettő a kézügyesség és a motoros készségek területével foglalkozik. Bár létezik különbség a két fogalom között, fontos megérteni és megkülönböztetni őket, különösen akkor, ha a gyermek fejlődési területeiről vagy fejlesztési igényeiről van szó.

A hallási figyelem az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy fókuszáljunk és koncentráljunk azokra a hangokra vagy beszédre, amelyekre éppen figyelünk vagy amelyekre figyelnünk kellene. Ez a fajta figyelem fontos szerepet játszik a kommunikációban és az információfeldolgozásban, így a tanulásban is.

A jó tanulási készségek segítik a gyereket abban, hogy hatékonyabban tanuljon és jobban megértse az új információkat. Ezáltal javítja az iskolai teljesítményt és eredményesebben végzi az iskolai feladatokat. A gyermek tanulási képességeinek fejlesztése elősegíti az életen át tartó tanulást és fejlődést, így képes a változó világban szembenézni az új kihívásokkal, folyamatosan bővítve tudását és készségeit.

A feladattudat kifejezés alatt általában azt értjük, amikor valaki rendelkezik a feladataival szembeni felelősség érzettel és elköteleződéssel. Gyerekek esetében ez azt jelenti, hogy képesek felismerni és megérteni a velük szemben támasztott elvárásokat és kötelezettségeket és aktívan törekednek ezek teljesítésére. Ez magában foglalhatja az iskolai feladatok elvégzését, házimunkák elvégzését vagy akár az otthoni szabályok betartását is.

Miért fontos a matematikai készségek fejlesztése óvodában? Mert a matematika mindenütt jelen van. A mindennapjaink része. Fejlesztése pedig már a kicsiknél is elengedhetetlenül fontos feladat. Nem csak amiatt, hogy az iskolában minél jobb eredményeket érjenek el, hanem amiatt is, mert gyakorlatilag megkerülhetetlen az életben.

Ebben a cikkben az iskolaérettség kritériumait fogom körbejárni, hogy ezzel segítsek a bizonytalan szülőknek, mikor van szükség segítségre az iskolára való felkészülésben és hogyan tudják megkönnyíteni a gyerek számára az iskolakezdést.

Szülőként, ha nagycsoportos gyermeked van, igazán izgalmas időszaknak néztek elébe. Ilyenkor a legtöbb szülőben felmerül a kérdés: vajon elég érett-e a gyermekem az iskolához? Meg fog-e tudni birkózni vele? Könnyen veszi majd az akadályokat? Hogyan tudnék én ebben segíteni neki? Nos, ezzel a cikkel, ebben szeretnék segíteni.

Az óvodai képességfejlesztés alapvető célja az, hogy előkészítse a gyerekeket az iskolai tanulásra és az élet későbbi kihívásaira. Ebben mi, szülők is tudunk segíteni a gyerekeknek otthon, különböző játékos megoldásokkal. Ebben a cikkben, ezekkel a módszerekkel és megoldásokkal ismerkedhetsz meg.

A saját beszédfejlesztő anyagok, játékcsomagok kidolgozásánál arra törekedtem, hogy a gyermekekhez közel álló képanyaggal és egyszerűen, minimális eszközzel kivitelezhető ötletekkel segítsem az otthoni gyakorlást.

A játékos feladatok ovisoknak nemcsak szórakoztatóak, de különféle területeken történő fejlődést is elősegíthetnek, mint például a problémamegoldás, a kommunikáció és az együttműködés.

A stresszoldás gyerekeknél olyan módszerek vagy tevékenységek összessége, amelyek segítenek csökkenteni vagy kezelni a gyerekekben kialakult feszültséget. Mert sajnos a stressz gyerekeknél is előfordulhat, nem csak felnőtteknél.

A szorongás normális emberi reakció és segíthet mobilizálni a gyermeket a stresszhelyzetek kezelésére vagy a veszély elkerülésére. Azonban ha a szorongás túlzottá válik, vagy ha nincs konkrét kiváltó ok és zavarja a gyerek mindennapi életét és funkcionálását, akkor mindenképpen kezdeni kell valamit a problémával.

A gyerekek életében a tanulás során elérhető eredmények jelentős szerepet játszanak önbizalmuk, motivációjuk és általában az iskolai élményük formálásában. Azonban nem mindenki találja könnyűnek ezt a folyamatot, és előfordulhat, hogy egy rossz bizonyítvány jelentős csalódást okoz mind a diákoknak, mind pedig a szülőknek és tanároknak.

Miért fontos a memória fejlesztése? Mert a memória segít a gyerekeknek a tananyag hatékonyabb elsajátításában, a koncentráció növelésében, valamint az információk gyors és hatékony használatában.

Az emberek különböző tanulási stílusokkal rendelkeznek, amelyek azt mutatják, hogy hogyan preferálják az információk feldolgozását, megértését és megjegyzését.

A gyerekek fejlődése során a finommotorika készségei kiemelkedő fontossággal bírnak. A precíz mozgásokra, ceruzafogásra és a szem – kéz koordinációra való képesség alapvetően meghatározza nemcsak az iskolai teljesítményüket, hanem a mindennapi életük során szerzett élményeket és készségeket is. Az otthoni és iskolai környezet kritikus szerepet játszanak ezen készségek kialakításában és fejlesztésében.

Ma már tudjuk, hogy az egyik kulcsfontosságú tényező a sikeres tanulás és életvezetés szempontjából a finommotorika fejlettsége. A finommotorika az apró mozgásokat és a kézügyességet foglalja magában és sajnos sokszor elhanyagolt szempont a gyermeknevelésben. Ez a cikk arra fókuszál, hogy mélyebben megértsük, mi is rejlik a finommotorikában, és miért játszik olyan kritikus szerepet a gyermekfejlődés egészében.

A gyermekkori fejlődés során az érzelmi intelligencia ( EQ ) nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy a gyermekek hogyan értelmezik, élik meg és reagálnak a különböző érzelmekre. Éppen emiatt ezt a területet fejleszteni kiemelten fontos, különösen olyan gyermekek esetében, akik tanulási nehézségekkel vagy akadályozottsággal küzdenek. A játékos tevékenységek nem csupán szórakoztatóak, de hatékony eszközök is lehetnek az EQ edukációjában.

A cikk szerzője, Szalai - Lászlók Kitti pszichopedagógus és tanulásban akadályozottak szakos mesterfokozatú gyógypedagógus, a ” Játszva olvass! ” megálmodója és megalkotója.Amikor először szorítottuk magunkhoz gyermekünket, egy új világ nyílt meg előttünk. Egy világ,...

A figyelem elengedhetetlen a tanuláshoz. Gyakran előfordul, hogy a figyelmi funkciók a gyereknél nem megfelelően működnek, ekkor van szükség figyelemfejlesztésre.

Ahhoz, hogy gyermekünk az iskolában a lehető legjobb eredményeket érje el, két készségnek kell jól működnie: a beszédészlelésnek és a beszédértésnek. Ezért is kiemelt jelentőségű a beszédértés fejlesztése már óvodáskorban is.

Beszédészlelés fejlesztés célja a gyermek beszédészlelési szintjét az életkorának elvárt szintre hozni. A mindennapok során az ezzel a képességgel kapcsolatos problémák és hiányok alig – alig észrevehetőek, viszont a megfelelő iskolai teljesítmény elmaradásával járhatnak

Sok kisgyerek betűk és hangok iránti érdeklődése az óvodáskorban kezdődik és 6-7 éves korban csúcsosodik ki, utána lankadásnak indul. Na de mi az összefüggés a betűkíváncsiság, fonématudatosság és az értő olvasás között? Van egyáltalán?

A téri tájékozódás az egyik legfontosabb képesség, amelynek megfelelően érettnek kell lennie ahhoz, hogy a gyermek könnyen megtanuljon írni és olvasni. Éppen emiatt nagyon fontos, hogy iskolakezdés előtt a gyerek képes legyen tájékozódni a térben, síkban és a saját testén is

A viselkedészavarok nemcsak a családnak, iskolának és környezetnek jelentenek komoly pszichés és érzelmi terhet, hanem maguk a viselkedés zavarával rendelkező gyermekek is szenvednek a környezet folyamatos negatív visszajelzéseitől.

A tanulási nehézségek 70%-ért a fejletlen idegrendszer a felelős. Az idegrendszer érése és a mozgásfejlődés szoros kapcsolatban állnak. Nézzük meg mire kell odafigyelni szülőként és mikor kell szakemberhez fordulni.

Mikor szükséges a mozgásfejlesztés? Mostanában egyre több gyerekkel kapcsolatban lehet hallani, hogy tanulási zavarban, tanulási nehézségben vagy beilleszkedési zavarban szenved, esetleg magatartási problémái vannak.

A cikk szerzője, Szalai - Lászlók Kitti pszichopedagógus és tanulásban akadályozottak szakos mesterfokozatú gyógypedagógus, a ” Játszva olvass! ” megálmodója és megalkotója.Minden szülő azt szeretné, ha gyermeke a lehető legjobban teljesítene az iskolában. Ez azonban...

A diszlexia nem betegség, csupán egy állapot, ami azt jelzi, hogy a gyerek agya másképp működik. De hogyan is működik a diszlexia vizsgálat? Mi történik? Hol csinálják? Erre próbálok választ adni ebben a cikkben.

A cikk szerzője, Szalai - Lászlók Kitti pszichopedagógus és tanulásban akadályozottak szakos mesterfokozatú gyógypedagógus, a ” Játszva olvass! ” megálmodója és megalkotója.Az olvasás képessége egy nagyon bonyolult folyamat. Régebben úgy gondolták, az tud olvasni, aki...