Hogyan segít a mozgásfejlesztés a tanulásban?

Mikor szükséges a mozgásfejlesztés? Mostanában egyre több gyerekkel kapcsolatban lehet hallani, hogy tanulási zavarban, tanulási nehézségben vagy beilleszkedési zavarban szenved, esetleg magatartási problémái vannak. Kevesen tudják azonban azt, hogy ezeket a problémákat mozgásfejlesztéssel remekül lehet fejleszteni. Ugyanis ezeket a gondokat az idegrendszer nem megfelelő fejlődése, fejlettsége is okozhatja.

Az idegrendszer érési folyamata és a mozgásfejlődés kéz a kézben járnak az értelem fejlődése során. Azaz, ha nem megfelelő a mozgásfejlődés, akkor az értelem sem fejlődik abban az ütemben, ahogyan kellene, illetve a mozgás az idegrendszer fejlettségére is hatással van. Ebből is látható, hogy abban az esetben, ha a gyermeknek gondjai vannak a tanulással mindenképpen érdemes a mozgásfejlesztés felé fordulni segítségként.

Ha a gyermek mozgásfejlődését csak másodlagos tényezőnek tekintjük, akkor előfordulhat, hogy az első 6–8 év lehetőségeit ezen a területen nem használják ki a szülők, majd meglepődve tapasztalják, hogy nemcsak motorikus, hanem gondolkodási és viselkedési problémák is jelentkeznek a gyermeküknél, melyek kellő odafigyeléssel megelőzhetőek lettek volna.

Miben segíthet még a mozgásfejlesztés?

A mozgásfejlesztés legfontosabb célja, hogy a lehető legtöbb gyakorlással olyan ingerekhez jusson a gyerek, amelyek segítenek kiépíteni az esetlegesen hiányzó kapcsolatot az idegsejtek között, illetve hogy a már meglévő kapcsolatokat megszilárdítsuk. A mozgásfejlesztés által elősegíthető az idegrendszer optimális fejlődése és lehetőség nyílik a további fejlődéshez. Ha ezek elmaradnak, úgy sérülhet a beszéd, az írás, az olvasás és a számolás megfelelő fejlődése.

Nem csak a tanulási nehézségek és zavarok kezelésében van szerepe, hanem a mozgással a gyermek felfedezi és megismeri a testrészeit, határait, képességeit is. A test megismerése és felfedezése vezeti tovább a körülötte lévő világ megismeréséhez és felfedezéséhez. A mozgás segítségével ismeri meg a világot a csecsemő és a totyogó is, ugyanis a mozgás élménye serkenti az agy működését, ezáltal pedig az idegrendszer fejlődését. A mozgásos észlelés elmaradása később iskolai problémákban jelentkezhet. A mozgásfejlesztés nem csak a testtudat fejlődésében segít, hanem a téri tájékozódásban is és a jobb és bal oldal megkülönböztetésében és begyakorlásában is. Ezek a képességek elengedhetetlenek az írás, olvasás és számolás elsajátításához.

A nagy mennyiségű digitális eszközök használata szintén komoly veszélyforrás az optimális mozgásfejlődés szempontjából. A laptopok, mobiltelefonok, számítógépek, tabletek és televíziók világában már nem a természetes fejlődés útját járja a gyermek ugyanis a digitális eszközök képernyőjét bámulva egy helyben üldögél ahelyett, hogy mozogna. Pedig, mint azt már többször is említettem, a mozgás elengedhetetlen, hiszen az idegrendszer fejlődését segíti. A gyermek mozgása helyett a képernyőn látható ábra mozog, ezzel pedig gyakorlatilag átverjük a képlékeny idegrendszert.

Korai mozgásfejlesztés fontossága

Nagyon sok szülőnek nehéz megállapítani azt, hogy gyermeke, hol tart a mozgásfejlődésben a többiekhez viszonyítva. Többnyire szubjektív szempontok szerint határozzák ezt meg. Az teljesen biztos, hogy a gyerekek többsége nem a nagykönyv szerint fejlődik, de honnan lehet azt tudni, hogy esetleg van-e lemaradása már? Azt tudom tanácsolni, ha a szülő úgy érzi, hogy a gyermeke nem úgy fejlődik, ahogy kellene, kérjen szakembertől segítséget ennek megállapítására. A gyermek minél előbb kap fejlesztést, annál nagyobb az esély, hogy kiküszöbölhetőek az esetleges következményei a későbbiekre nézvést.

A korai életszakaszban a primitív reflexek fennmaradása komoly problémákat okozhatnak a későbbiekben is. A csecsemők jónéhány primitív reflexszel ( akaratlan működések, válaszreakciók a környezeti hatásokra ) születnek meg és rendelkeznek életük első szakaszában, ezek a reflexek elengedhetetlenül fontosak a túlélése szempontjából. Azonban ahogy egyre jobban fejlődik, más reflexekre, tanult képességekre van szüksége, így folyamatosan ezek az új képességek váltják fel a primitív reflexeket. Ha azonban valamilyen oknál fogva ebben a nagyon érzékeny egyensúlyban valahol zavar támad, akkor ezek a primitív reflexek nem törlődnek. Ezek megléte pedig nagyban megakadályozza a következő reflexek kialakulását, ami viszont akadályozza a további optimális fejlődést. Ez a nem optimális fejlődés lehet a későbbiekben az oka a gyengébb tanulási képességeknek, finommotorikus gyengeségeknek és így például a gyermek nehezebben tanul meg írni, rajzolni, artikuláltan beszélni.

Korai fejlesztésre akkor van szükség, ha a gyerek az alábbiak közül egy vagy több fejlődési területen elmarad az életkorának megfelelő szinttől:

• értelmi fejlődési elmaradás
• mozgás-, hallás- vagy látásprobléma
• megkésett beszédfejlődés
• viselkedészavar, szociális készségek eltérései, kapcsolati problémák
• étkezéssel, alvással és szobatisztasággal kapcsolatos gondok

A korai fejlesztéssel csökkenteni lehet a lemaradást, a nap mint nap felmerülő nehézségek megoldhatóbbá válnak. A fejlesztés során a cél, hogy azok a képességek fejlődjenek, amelyeknél az elmaradás jelentkezik.

A megkésett idegrendszeri fejlődés tünetei lehetnek például:

• megkésett beszédfejlődés
• artikulációs problémák
• ujjszopás 5 éves kor felett is
• ágybavizelés 5 éves kor felett is
• kialakulatlan dominancia ( jobb vagy balkezesség )
• egyensúlyi problémák
• rossz szem – kéz koordináció
• nehezen tanul meg biciklizni, úszni, írni, olvasni
• téri és időbeli tájékozódás pontatlan, hibás
• mozgékonyság ( nem tud nyugton ülni )
• íráskor karja nyújtott vagy görcsös
• problémát okoz a tábláról írás, tollbamondás, szövegértés
• rossz a kézügyessége, koordinálatlan a mozgása
• nehezen tanul meg egyedül öltözködni, gombolkozni, cipőt fűzni
• figyelmetlenség

Mozgásfejlesztés az óvodában

Az iskolai kudarcok nagy része megelőzhető egy szakember által jól kidolgozott és felügyelt mozgásfejlesztő terápiával. A játékos mozgás olyan megoldási lehetőségeket kínál óvodáskorban, amely hozzájárul a gyermekkori készségek és a tapasztalatszerzés fejlesztéséhez. A játékos mozgás az óvodákban mindig kapcsolódik az aktuális gyermeki tevékenységekhez, ezek során például a testükkel is megismerkednek, segít a komplex gondolkodás kialakulásában és az ehhez kapcsolódó tevékenységek megvalósításában is. A cél az, hogy olyan megoldási módokat alkalmazzunk, melyekkel örömtelivé és játékossá tehető a gyermekek mozgásfejlődése és ezáltal az idegrendszerük és értelmük fejlődése. Játékosan, a gyerekek számára élvezetes módon, változatos, fokozatosan nehezedő feladatokkal fejlesztjük a mozgást.

A mozgást első lépésként játékos tevékenységekkel, úgynevezett „mozgásos játékokkal” fejlesztjük, mert ezek a kevésbé szabályozott tevékenységek segítenek a gyerekeknek a gátlásaik feloldásában és a többirányú és többfunkciós mozgásszükséglet segítségével összerendezhetőek a különböző testrészek tevékenységei. A játék lendületébe, ritmusába belefeledkező gyermek így szinte észrevétlenül gyakorolja be a fejlődést jelentő nagymozgás – koordináció alapelemeit. Ezeknek a játékoknak szocializációs szerepük is van. Hozzásegítenek a csoport kialakításához is, aminek a gyermekek későbbi zökkenőmentes beilleszkedés szempontjából van jelentősége.

A nagymozgások ( pl. járás, futás, ugrás, csúszás, mászás, egyensúlyozás ) a finommotoros mozgások fejlesztését szolgálják elsősorban, de általuk fejlődik a gyerek figyelme, gyorsan reagáló képessége, szabálytudata, kitartása, térbeli tájékozódása. Bátrabbak, figyelmesebbek, fegyelmezettebbek lesznek a gyerekek a játékok sikeressége okán. Az irányok és a testrészek nevei például mozgással egybekötve vésődnek be a leghatékonyabban.

A mozgásos tevékenységek célja, feladata óvodáskorban:

• egyensúlyfejlesztés;
• helyes testtartás kialakítása, deformitások megelőzése;
• nagymozgások fejlesztése ( járás, futás, kúszás, mászás, ugrás, gurulás, stb. );
• koordinációs ( egyensúlyozás, térbeli tájékozódás, mozgásérzékelés, ritmusképesség ) és kondicionális ( erő, állóképesség, gyorsaság ) képességek fejlesztése;
• szem-kéz, szem-láb koordinációjának fejlesztése;
• mozgáskoordinációs zavarok megelőzése;
• magatartási zavarok kialakulásának megelőzése;
• a testséma kialakítása, dominancia fejlesztés;
• problémamegoldások erősítése mozgásos tevékenységekben;
• a csapatversenyek által éljék át a siker és kudarc érzését, így megtanulva azok kezelését, elfogadását;

A nagymozgások, a finommotorika, az egyensúly és ritmusképesség megfelelő fejlettsége elengedhetetlen ahhoz, hogy egy gyermek iskolaéretté váljon. A megkésett mozgásfejlődést képzett mozgásfejlesztő segítségével lehet az érett kortársakkal megegyező szintre fejleszteni.

Kisgyermekek mozgásfejlesztése iskoláskorban

A mozgásfejlesztés hatással van a gyermekek idegrendszeri fejlődésére, ami által a megfelelő fejlettséggel kerülhetnek iskolába, megalapozva ezzel az eredményes iskolai teljesítményt. A mozgáskészségeket kisiskolás korban sem késő fejleszteni. Célzott mozgásfejlesztéssel a napjainkban egyre gyakrabban előforduló magatartási, tanulási nehézségekre is hatással tudunk lenni.

Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, egyéb tanulási zavarok, nehézségek, beilleszkedési és magatartászavarok, megkésett és/vagy akadályozott beszédfejlődésű diszfáziás vagy dominanciát ki nem alakított nagycsoportos óvodásoknál az iskolakezdést megelőző évben mindenképpen ajánlott a terápiákat, fejlesztéseket mozgásfejlesztéssel kiegészíteni. Továbbá akkor is, ha a tanulás során az iskolában lemarad a gyerek a kortársaihoz képest, ha szétszórt, túlmozgásos, túlzottan feledékeny, ha a mozgása rendezetlen. Ha a másolás során a sorminta sorrendjének betartása gondot okoz, vagy a betűk formáinak megkülönböztetése gondot okoz, esetleg egyáltalán nem is megy, akkor is jó, ha a szülő eszébe jut a mozgásfejlesztés, mint lehetőség a segítségre. De akkor is gondoljunk rá, ha a gyerek érési folyamata, idegrendszeri fejlettsége eltér, lemaradt a kortársaiétól. Ha nem fogadnak szót, ha állandóan vitába keverednek, ha kilógnak a csoportból vagy ha szoronganak, túlzottan félénkek. Ugyanakkor az “ügyetlenebb” vagy gyengébb egyensúlyérzékű gyerekeknek is hasznos a mozgásfejlesztés.

Mozgásfejlesztés terápiák

Minden szülő a lehető legjobbat szeretné a gyermekének. Azt, hogy sikeres és boldog felnőtt váljék belőle. Ehhez pedig szükség van arra, hogy a tanulásban is sikerei legyenek, hogy könnyen vegye az akadályokat, hogy ne érjék kudarcok, ne sérüljön az önbecsülése, hogy azt érezze, értékes ember a világban. Mi szülők azt is szeretnénk, hogy a gyerekünk könnyen beilleszkedjen a kortársai közé, legyenek barátai, egyszóval hogy “jól legyen” az élet minden területén. Így aztán, ha problémákkal szembesülnek a szülők a gyerekkel kapcsolatban, segíteni szeretnének, de sokszor nem tudják, hova is fordulhatnának.

Mozgásfejlesztéssel kapcsolatban, ezek a lehetőségek állnak rendelkezésre:

TSMT

Azaz, Tervezett Szenzomotoros Tréning. Akár már 1 éves kortól megkezdhető és 9-12 éves korig ajánlott. A nagy- és finommozgások fejlesztésével érleli az idegrendszert, tehát mozgásos feladatokra épülő terápia, mely előre tervezett ingerekkel indít el spontán fejlődést a gyermekeknél. Elsősorban az egyensúlyérzéket és a mozgások összerendezését segíti, de változásokat eredményez a viselkedésben, a magatartásban és a figyelemben is. A terapeuta otthon rendszeresen végzendő feladatsort ad a család kezébe. Olyan gyerekeknek ajánlják, akiknél megkésett vagy eltérő fejlődés tapasztalható. Illetve hiperaktív,
figyelemzavaros, beszédhibás, tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő, mozgásban ügyetlen, egyensúly-zavarral küzdő, iskolai beválása/érettsége rizikós gyerekeknek.

Kulcsár-féle komplex mozgásfejlesztés

Elméleti alapja, hogy a mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével, a gyermek mozgásának és észlelésének fejlődése egy – egy meghatározott területének irányítása alatt áll. Ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad ( gurulás, kúszás, mászás ), vagy nem gyakorlódnak be eléggé, a kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fejlődnek, differenciálódnak megfelelően. Az agyi területek elégtelen vagy nem jó működése tanulási nehézséghez, viselkedési problémához, magatartási zavarhoz vezethet, mert a mozgás segítségével járódnak be az idegpályák, fejlődnek az agyi rendszerek.

A komplex mozgásterápia során a gyermek újraélheti a mozgásfejlődés szakaszait, kijavítva a hibás működéseket, így az idegrendszer is újraszerveződik, erősebbé válik, melynek következtében pozitív változások következnek be a tanulásban, magatartásban és az önbizalomban is.

A következő területeken segíthet: az idegrendszer éretlen területeinek hiánypótlásában, finommotorika fejlesztésében, tanulási nehézségek esetén, írás, olvasás, számolási nehézség javításában, beilleszkedési nehézség esetén, figyelemkoncentrációs zavar javításában, megkésett beszédfejlődés fejlesztésében, iskolaéretlenség esetén.

A komplex mozgásterápia segítségével minimális eszközigénnyel megelőzhető, illetve lényegesen csökkenthető vagy felszámolható a tanulási nehézség. Módszerével, viszonylag rövid idő alatt javulnak a diszlexiás, diszgráfiás tünetek és enyhülnek a kialakult magatartási problémák. A térérzékelés, az egyensúlyérzék, a finommozgások fejlesztésének gyakorlatsorai is megtalálhatóak a terápiában. Kulcsár – féle komplex mozgásfejlesztés nálam már online is elérhető, további részleteket itt találhatsz róla.

Alapozó terápia

Az Alapozó fejlesztés vagy terápia a beszéd és mozgásproblémás gyerekeken, valamint az olvasásproblémásokon és az írás alaki részével küszködőkön segít elsősorban, 5-16 éves korig. A mozgáskoordináció fejlesztésére és az elemi mozgásmintákra támaszkodó komplex, több agyi területre kiterjedő idegrendszer – fejlesztés módszere.

Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia – DSZIT

Jean Ayres amerikai gyermekpszichológus és kutató úgynevezett szenzoros integrációs terápiát (1972) dolgozott ki a magatartás- és tanulászavarokkal küzdő gyerekek kezelésére. Ayres abból a feltevésből indult ki, hogy az ilyen problémák hátterében az érzékletek összerendezésének – a szenzoros integrációnak – a zavara, képtelensége áll, ez pedig az idegrendszer éretlenségének a következménye.

Erre a felvetésre építve dolgozta ki Varga Izabella és Szvatkó Annak a DSZIT terápia alapjait.

A terápia azon alapul, hogy az érzékletek legjobb összerendezője a mozgás, az olyan mozgás, amelyben a gyermek játékosan, kreatívan, örömtelien kísérletezve tapasztalhatja meg önmagát és a világot.

A dinamikus szenzoros integrációs terápia elsősorban a legősibb érzékek, a tapintás- és az egyensúlyérzék ingerlésén keresztül juttatja el a gyereket egy magasabb idegrendszeri integrációs szintre. Ezek az érzékek már a korai magzati állapotban működni kezdenek, fontos szerepet játszanak a korai reflexek kialakulásában, majd a csecsemő mozgásfejlődésében. A terápia eszközei a mennyezetről lelógó különböző hálók, függőágyak, kötelek, hinták, mászókák, a földön guruló henger, gördeszka, stb. körülveszik a testet, ezáltal érintéses (taktilis) ingert nyújtanak, ugyanakkor ingerlik az egyensúlyozó (vesztibuláris) rendszert. A gyerek maga, öngyógyító módon megtalálja azt a játékot, amely a leginkább segíti a fejlődését, a terapeuta csak kíséri és segíti ezen az úton. Sokszor a verbálisan nehezen kommunikáló, zárkózott gyerekek ezekben a helyzetekben megnyílnak, esetleg régi tudattalan élmények idéződnek fel, és ezek megfogalmazása is lehetővé válik.

0-11 éves korig lehet alkalmazni, egy – egy terápia időtartama pedig 15 – 40 perc, hetente háromszor, de legalább heti egyszer.

INPP módszer

” Az INPP módszert mintegy 40 éve a Dr. Peter Blythe pszichológus vezetése alatt álló Institute for Neuro-Physiological Psychology (Neuro-Fiziológiai Pszichológia Intézet) dolgozta ki az angliai Chesterben. A kutatók eredetileg felnőttek neurotikus jellegű panaszainak (szorongás, tériszony, pánikbetegség, dezorientáció, tömegiszony, fóbiák, stb.) fizikai hátterét keresték.

Egyhamar azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a felnőttek fenti problémáinak gyökere azonos az egyre növekvő számú, tanulási és viselkedési nehézségekkel küzdő gyermekek problémáinak eredetével, s amely nem más, mint az idegrendszeri éretlenség.

Nyilvánvalóvá vált minden esetben a vesztibuláris (egyensúlyi) rendszer alulműködése és a reflexrendszer éretlensége is.

E fizikai problémák feltárására kidolgoztak egy tudományosan megalapozott, minden működési területre kiterjedő vizsgálati módszert, a kezelésre pedig egy holisztikus szemléletű, minden működési területre kiterjedő, reflex-stimuláló és reflex-gátló, szenzomotoros programot. ” ( A módszerről bővebben itt lehet olvasni. )