Diszkalkulia – A számolás zavara

A diszkalkulia jelentése, számolászavar. Az iskolai kudarcok megjelenésében a nyelvi nehézségek mellett ( diszlexia, diszgráfia ) egyre inkább a diszkalkulia, azaz a matematikai teljesítmény gyengesége, a számolás zavara játszik szerepet. Ez a tanulási zavar sincs összefüggésben a gyerekek általános intelligencia szintjével, azaz, nem azért van számolási zavara valakinek, mert gyengébb értelmi képességei lennének, hanem azért, mert egyfajta neurológiai eltérése van.

A diszkalkulia olyan részképesség zavar, amely a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, a számok sorrendiségének nehézsége. A számolás zavara sok esetben nem érinti a logikai képességet, azaz, lehet, hogy a gyereknek nagy nehézség összeadni két számot, viszont a komoly matematikai fejtörők megoldása pillanatok alatt megy neki. A diszkalkulia másik fajtája, amikor maga a mechanikus számolással nincs hiba, megy a gyereknek, viszont az összefüggéseket nem látja át és nem tudja a matematikai feladatokhoz kiválasztani a megfelelő módszereket és eszközöket. Ezeknek a gyerekeknek általában a helyesírása és az időérzékelése is gyenge.

A gyermekek 3-6%-át érinti ez az eltérés, de sajnos sok esetben rejtve marad, mert nem ismerik fel.

Nem olyan könnyű diagnosztizálni ezeket a gyerekeket, mert vannak olyan kisiskolások, akiknek nehezebben megy a matematika, mégsem diszkalkuliások. A számolási zavarral küzdő gyermekeknél az intelligencia teljesen rendben van.

Mit nevezünk matematikai készségnek?

Sokan azt gondolják, hogy a matematika egyenlő a számolással. Az a gyerek, aki tud számolni, rendben van matematikailag, nincs problémája. Ezzel szemben a matametikai készség és gondolkodás alapja például:

•  a képi emlékezet, 
• az elvonatkoztatás, azaz, hogy a gyerek képes-e következtetéseket levonni egy “belső képből”, 
• képes-e a gyermek kódolni, azaz egy képet lefordítani matematikai nyelvezetre
• Tudja-e hogy éppen hol van a térben és merre tartunk
• képes-e megjegyezni, emlékezni és alkalmazni szabályokat, összefüggéseket

Ha ezek nincsenek meg, akkor hiányosak a matematikai készségek és a problémával mindenképpen foglalkozni kell.

Általános képességek, melyekkel feltétlenül rendelkeznie kell egy kisgyermeknek, hogy megtanulhasson számolni: térbeli orientáció, szortírozás, elrendezés, osztályozás, a tömeg és szám fogalmának megértése és ezek szóbeli kifejezése.

A diszkalkulia tünetei

A diszkalkulia jelei már az iskolakezdés előtt jelentkezhetnek, de igazi problémát az első osztálytól kezd okozni. A szülő és pedagógus azt tapasztalhatja, hogy a gyereknek a matematika komoly problémát jelent és messze alulteljesít benne, miközben egyéb tantárgyakban jó eredményei vannak. Azaz, hatalmas a különbség a matematika és más tárgyak között, hiszen a gyerek értelmi képességei jók, csak a számokkal áll hadilábon.

A számlálás szorosan összefügg a mozgás- és a beszédfejlődéssel. A mozgás összerendezettségének hiánya, az éretlen figyelem nehezíti a számlálás képességének kialakulását.

Tünetei óvodáskorban:

Óvodában már jelzésértékű, ha a kisgyermek a kézzel is megfogható, szemmel jól érzékelhető tárgyakról nem tudja megállapítani, hogy ennyit lát, azaz, ha a számfogalom, a mennyiség megnevezése komoly problémát okoz, mert azok nem kapcsolódnak össze nála. Az is figyelmeztető jelzés lehet, hogy nehezen tanulják meg az idő fogalmát is. Nincs is értelme számukra a holnap,tegnap, tegnapelőtt fogalmának sem, akárhányszor is tanítgatjuk nekik ezeket a fogalmakat. Persze jókat lehet mulatni az ilyen típusú mondatokon, hogy tegnap fog jönni hozzánk a nagyi! – de ez alapvetően már jelzésértékű kell, hogy legyen. Fontos jelzés lehet az is, ha a gyermek játéka monotonabb, mint kortársaié.

Tünetei iskoláskorban:

Bár azt gondolnánk, hogy iskolás korban már könnyebben diagnosztizálható a diszkalkulia, mert ekkor ismerkednek meg a gyerekek a matematikával, ez a gyakorlatban korántsincs így. Mint a legtöbb tanulási zavar esetén, kezdetben könnyen gondolhatja úgy, szülő és pedagógus is, hogy a gyerek azért teljesít rosszabbul matekból, mert nem figyel eléggé vagy a magatartása okán. A legnyilvánvalóbb tünetek harmadik osztályban jelentkezhetnek egyértelműen, amikor már bonyolultabb matematikai feladatokkal és többszámjegyű számokkal kellene dolgoznia a gyereknek.

A diszkalkuliás gyerekeknek komoly gondot jelent a számolás, az összeadás, kivonás, osztás, szorzás. A műveleti jeleket összetéveszti, többjegyű számok esetén a számjegyeket felcserélheti. Nem képesek összehasonlítani a számokat. Nagyon hosszú ideig megmarad náluk az ujjakon való számolás. Nehezükre esik megállapítani, hogy két szám közül melyik a nagyobb. Gondot jelent az idő leolvasása mutatós óráról. Nem megy nekik a tárgyak súlyának, távolságának a megbecsülése, mint ahogy az eltelt időének sem, így pocsék az időérzékük is. Nehezen értik és jegyzik meg a matematikai szabályokat, képleteket, sorozatokat. Jelentkezhet az is, hogy rosszul vagy sehogy sem tudnak eligazodni elforgatott térképeken.

A diszkalkulia okai

Szerzett diszkalkulia:

Akkor beszélünk szerzett diszkalkuliáról, amikor egy baleset következtében sérülés lép fel az agy speciális területén, mely befolyásolja a matematikai képességeket.

Fejlődési diszkalkulia:

A számolási zavar öröklötten is megjelenhet. A legújabb kutatások a diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia okaként a csecsemőkori agytörzsi primitív reflexek rendellenes fennmaradását valószínűsítik.

Hatása a gyerekekre

Hiába jó képességű a gyerek, mégsem tud az iskolában a matematika órán a vele szemben támasztott követelményeknek megfelelni. Lustának, butának, hanyagnak, figyelmetlennek tartják emiatt őt. Hibába minden szigor, szidás és odafigyelés a tanár vagy a szülő részéről, a probléma mégsem oldódik meg. Ha nem ismerik fel, és nem kezelik a diszkalkuliát, a gyerek önértékelése nagy károkat szenved. Szorongóvá, agresszívvá is válhat emiatt, sőt esetleg pszichoszomatikus tünetek (pl. rendszeres fejfájás, hasfájás) is kialakulhatnak. Majd a feszültség, idegesség a szülőkre is átterjed, mert érthetetlen számukra, hogy mi is okoz zűrzavart a gyerek fejében és viselkedésében. A diszkalulia sokszor hosszú évekig, a középiskoláig rejtve marad.. A kezelés nélkül maradó diszkalkuliások lemaradnak, és sokkal kevesebbet tanulnak meg, mint amennyire szakszerű segítséggel képesek lennének. Ez a későbbiekben negatív hatással van a mindennapi életükre, akár bevásárláskor, akár az idő leolvasásában.

Ha a gyermek számolni tud, csak a szöveges feladatok okoznak kudarcot a számára, akkor nem beszélhetünk diszkalkuliáról, mert ebben az esetben nem a számolás zavar áll fenn, hanem nyelvi nehézségei vannak és ezért nem tud értelmezni a szöveget.

Kezelése

A fejlesztés megkezdése előtt részletes vizsgálatokkal mérik fel a tanuló képességeit, és azt, hogy hol tart. Ezekre építve indulnak meg a foglalkozások, amik fokozatosan fejlesztik a képességeket, készségeket és jártasságokat alakítanak ki, majd ezeket az új ismeretek megszerzéséhez használják; először direkt, majd egyre absztraktabb szemléltetéssel, végül szemléltetés nélkül.

A diszkalkulia nem betegség, kezelése mégis szükségszerű. A számolási zavart csak ötven éve vizsgálják a kutatók, így ezzel kapcsolatban még sokkal kevesebb a tapasztalat és eredmény, mint például a diszlexiával kapcsolatban. Ha az idegrendszer sérült, akkor azt kell kezelni, ez a legtöbb esetben mozgásterápiával történik. Ennek az a szerepe, hogy a megfelelő és speciálisan erre alkalmazott mozgás során az idegrendszer fejlődésnek indul. Csak az idegrendszer fejlődése után érdemes egyéb fejlesztés után nézni. 

Mivel a térbeli tájékozódás az egyik legfontosabb részképesség, amely alkalmassá tesz egy gyereket a matematikai készségek elsajátítására, így erre külön nagy figyelmet kell fordítani a fejlesztés és kezelés során. Ezen kívül fontos még fejleszteni a gyermek optikai emlékezetés és a szerialitást, azaz a sorrendiség érzékelését is. 

A terápia mindig alkalmazkodik a szakemberek által meghatározott probléma jellegéhez, hiszen csak így lehet hatásos. Első körben felmérik a gyermek gondolkodását minden feladattípusban. erre építik később a hibás gondolkodás megszüntetését és a megfelelő megoldási stratégia kialakítását is.

Otthoni fejlesztése

Az idejében elkezdett fejlesztés védi a gyerek lelki békéjét, önbecsülését. A gyerekeket például gyöngyökkel, összeilleszthető játék kockával, golyókkal is fejleszthetjük otthon játékosan. Találjunk ki hozzá számolásos feladatokat, például fűzz fel három piros és négy kék gyöngyöt! Ilyenkor engedjük, hogy a gyerek használja az ujjait is, de elsősorban az legyen a cél, hogy például megszokja, megtanulja azt, hogy egy kezén öt ujj van, és ötös rendszerekben kezdjen el gondolkodni. Fontos a gyerekek képzeletének fejlesztése is, hogy később, segítség képpen csak képzeljenek el a fejükben egy belső kezet, amit számoláshoz használhatnak. Ez persze inkább még kicsi gyerekeknél alkalmazható.

A legfontosabb tanácsom az, hogy az otthoni fejlesztés mindig játékos legyen, ne pedig görcsös feladatmegoldásokon alapuljon. A játékosság segít a gyerekben leküzdeni a matematikával szembeni ellenállását, csökkenti a kudarc élményét is. Észre sem veszi, hogy játék közben tanul, fejlődik. A játékok kiválasztásában, ha bizonytalan a szülő, kérje ki nyugodtan szakember véleményét. Ezen a weboldalon is találhatnak fejlesztő játékokat matematika témakörben, melyeket ide kattintva érhetnek el.