Milyen esetekben szükséges a beszédértés fejlesztése?

A beszédértés a beszédjel azonosítása hallási háttér előtt és információvá alakítása. Ahhoz, hogy gyermekünk az iskolában a lehető legjobb eredményeket érje el, két készségnek kell jól működnie: a beszédészlelésnek és a beszédértésnek. Ha e kettőben zavar támad, nehezítetté válik a gyermek számára az olvasás, írás elsajátítása, ami pedig az alapja minden más iskolai tanulmánynak. Ezért is kiemelt jelentőségű a beszéd megértésének képessége már óvodáskorban is.

A beszédértés az a képességünk, hogy halljuk a hangokat, és azokat információvá alakítjuk. Fiatal korunktól kezdve a beszédből és a hallásból tanulunk információkat. Amikor hangokat hallunk, az agy ezeket a hangokat információvá dolgozza fel, majd memóriaként tárolja őket, így amikor újra halljuk ezt a hangot, jelentést tudunk társítani hozzá. Tehát az ismert szavak, szókapcsolatok, mondatok és szöveg egymásutániságának helyes felismerését és értelmezését, vagy a tartalom feldolgozását jelenti. A beszédértés a fejlődés döntő része, különösen a gyermekek esetében. Az ép hallás elengedhetetlen feltétele a beszéd észlelésének, felfogásának, és ezen keresztül a beszéd kialakulásának. Tehát jelen esetben nem a hallás károsodása okán bekövetkező problémákról lesz szó.

A beszédértés nehézsége mostanra a második legismertebb problémává vált a diszlexia után. Fontos megjegyeznem, hogy a beszédészlelés ( azaz, hogy az elhangzás sorrendjében érzékeli a gyermek a hangokat és szavakat ) nem egyenlő a beszédértéssel. Hiszen egy jól észlelő gyerek meg tud ismételni egy számára ismeretlen szót anélkül, hogy tudná mit is jelent. A beszédértés már egy magasabb szintje az anyanyelvnek, hiszen itt már nem csak felfogjuk, hanem értelmezzük is a hallottakat.

A beszédértésnek három szintjét különböztetjük meg:

A szóértés

A mennyiben ezzel a készséggel kapcsolatban vannak nehézségei a gyermeknek, akkor általában kevés szót használ a beszédében, rövid mondatokban fogalmazza meg a mondanivalóját. Jellemző a gyermekre, hogy kevés szót, kifejezést ismer, megfogalmazásából hiányzik a változatosság, sokszor nem találja a szavakat, emiatt sok töltelékszót használ vagy töredékesen beszél.

A mondatértés

Milyen tünetek utalhatnak arra, ha a gyereknek problémája van a mondatértéssel? Például úgy fogalmazza meg a gyermek a mondandóját, mintha egy idegen nyelven beszélne. Nem érti mások beszédéből, utasításaiból a viszonyokat, összefüggéseket, azokat a tartalmakat, melyeket toldalékaink, kötőszavaink, nyelvtani eszközeink hordoznak. Nem tudja érthetően elmesélni az élményeit, vagy plasztikusan leírni egy képet, helyzetet.

A szövegértés

Ha a szövegértéssel vannak nehézségei, a gyermeknek, akkor nem érti a mesék, történetek összefüggéseit, a cselekményt. Nem képes kiszűrni a mondanivalóból a lényeget. Problémát okoz a számára az is, hogy visszaadja egy szöveg tartalmát.

A beszédértési zavar nagyon nehezen érhető tetten kisgyermekkorban, a hangzó beszéd zavarával ellentétben sokkal kevésbé nyilvánvalóak a tünetei ugyanis.

Beszédértés fejlesztése óvodáskorban

A beszéd megértése a szavak jelentésének feldolgozásával kezdődik, ezt a mondatok, a szöveg megértése, értelmezése követi. A beszéd értése a jelentés és az összefüggések felismerését is jelenti. Fontos megjegyeznem, hogy a beszédértés szintje nem függ össze az intelligencia szinttel. Tehát, ha egy gyermeknek nehézségei vannak a beszéd megértésével, az nem azt jelenti, hogy buta vagy gyenge képességű lenne. Inkább arról van szó, hogy van egy terület nála, amit fejleszteni kell, hogy megfelelően meg tudja mutatni a világnak a benne rejlő képességeket. Ebben a szülők mellett a szakemberek tudnak segíteni, éppen emiatt, ha felmerül a szülőben a gyanú a beszédértés problémájával kapcsolatban, haladéktalanul keressen megfelelő szakembert a diagnózis felállításához és a szükséges fejlesztő mumka megkezdéséhez, hogy a gyermek iskolakezdését segítsük, ne érjék kudarcok őt a tanulmányai során.

Az alábbi tünetek esetén érdemes a beszédértést fejleszteni

• a gyermek egyáltalán nem vagy csak nagyon keveset gőgicsélt
• megkésett beszédfejlődés
• a gyermek elhúzódik társaitól, inkább egyedül szeret játszani
• a kérdésekre nehezen válaszol ( még akkor is, ha egyébként a szülők azt tapasztalják, hogy a gyerek otthon szeret és sokat is beszélget )
• hibásan beszél, mind a kiejtés, mind a beszédszerkesztés területén elmarad a kortársaitól
• a gyermeknek szegényes szókincse van, nem jutnak eszébe szavak, új szavakat nehezen tanul
• diszgrammatizmus jellemzi, azaz például rosszul ragoz ( kézvel ) 
• sokszor visszakérdez, ismételtet
• nem tud szótagolni
• nem vagy nehezen érti meg az elhangzott közléseket
• sokszor nem figyel, gyakran kérdezi meg, hogy “tessék?”
• gyakran “rendetlenkedik”, másképp viselkedik, mint a csoportban a többi gyerek és másképp, mint egyébként otthon. Tehát előfordulhat az a furcsa eset, hogy az otthon egyébként minden tekintetben jól viselkedő gyerek a közösségben szinte kifordul önmagából. Például jellemző az is, hogy a gyerek csak többszöri felszólításra hajlandó a feladatokat megcsinálni.
• a feladatokat nehezen hajtja végre
• beilleszkedési, magatartási problémái vannak
• nehezen tanul verseket, mondókákat
• nem kötik le a mesék, nem érdekli a mesehallgatás
• a mesehallgatás csak akkor köti le, ha közben nézheti a mesekönyv illusztrációit, képeit 
• mesét ugyan nem szeret hallgatni, de tévét mégis szeret nézni ( mert a vizuális megerősítés segíti a megértést számára )
• kialakulatlan a kéz dominanciája és rossz a téri tájékozódása, ugyanis ezek megfelelő szintje is szükséges a beszéd optimális fejlődéséhez

Mi a teendő ha úgy gondoljuk, hogy gyermekünknek  szükséges lenne a beszédértését fejleszteni ?

Első lépésként érdemes a gyermeket elvinni egy fül – orr – gégészeti majd ezt követően egy audiológiai hallásvizsgálatra is, hogy ki lehessen zárni a gyermek hallásával kapcsolatos esetleges problémákat. Ha a 3- 4 éves gyermeknek 10 – 15 beszédhangra kiterjedő hibás kiejtése van vagy ennyi teljesen hiányzik a beszédéből, érdemes a lehető leghamarabb szakemberhez vinni egy vizsgálatra, hogy szükséges – e a gyermek beszédjavítási fejlesztésének megkezdése. Ha csak néhány sziszegő hangra van a gyermeknek kiejtési problémája, akkor elég őt 5 éves kora körül szakemberhez vinni. Azonban, ha 4 éves kora körül a gyermeknél azt tapasztaljuk, hogy gondjai lehetnek a beszéd megértésével kapcsolatban, ne halogassunk, keressünk segítséget mindenképpen!

Következő lépésként keressünk fel egy olyan szakembert az audiológiai vizsgálat eredményével, aki GOH-GMP vizsgálatot és fejlesztést is tud végezni.
Ha megtörtént a beszédészlelési és beszédértési vizsgálat akkor a szakvéleményében benne lesz az eredmény és a terápiás javaslat is.

Hogyan fejlesszük szülőként a beszédértést otthon?

Az otthoni játékos fejlesztés egyik legnagyobb előnye az, hogy minőségi időt tud együtt tölteni gyermek és szülő egymással. A közös játék pedig nagyszerű lehetőség arra, hogy szülőként megfigyelhessük és felmérhessük gyermekünk képességeit és esetleges hiányait is. Azonban vannak bizonyos szempontok, amiket érdemes betartani amikor otthon fejlesztjük gyermekünket, vagy épp csak tanulunk vele.

• egyszerre minél kevesebb utasítást adjunk a gyereknek
• ne versenyeztessük a gyereket, ne időre kelljen a feladatokat elvégeznie
• lehetőség szerint szóban mérjük fel a tudását a gyereknek
• ne szóljon semmilyen háttérzaj, legyen nyugodt, csendes a környezet, amikor dolgozunk a gyerekkel
• használjuk a humort, szülőként maradjunk minden helyzetben nyugodtak, akkor is, ha valami nem megy a gyereknek vagy hibázik, így ő is megtanulja nyugodtan kezelni az ilyen helyzeteket
• keressük meg a gyerek erősségeit és koncentráljunk erre, biztosítsunk neki ezen a területen sikerélményeket
• bátorítsuk a gyereket arra, hogy a nehézségein túl fog lendülni, nem dől össze a világ, ha valamiben fejlesztésre szorul
• a gyermek kérésére, vagy anélkül is magyarázzuk el a szavak jelentését, amelyről úgy gondoljuk, hogy nem érti

Mit játszhatunk a gyermekkel otthon?

• A gyermekek által ismert szavak, szókapcsolatok ismétlése (5-10 szó)
• Rövid szavak ismétlése (5-6 szó) 
• Hosszú szavak ismétlése 
• Hiba felismerés egy kimondott szóban
• Értelmetlen hangsorok ismétlése
• Képeskönyvek nézegetése közben: „Mutasd meg, hol van..! Mutasd és mondd!
• Szógyűjtés asszociációs kapcsolat alapján (pl: állatkert, család)
• Egy főfogalom alá tartozó szavak gyűjtése (pl: gyümölcs, állat, növény, autók)
• Rövid mese, történet visszamondása 
• Mese, történet elmondása után, a feltett kérdésekre próbáljon válaszolni a gyermek, illetve kérdezzen ő is.
• Szóismétlés súgás alapján 
• Ismert szavak nagy szájmozgással és így próbálják meg felismerni a szót
• Olyan szavak gyűjtése, melyeknek az első szótagja azonos ( pl:sün, süket )
• Szóláncozás, melynek során kiválasztunk egy hangot vagy betűt, majd olyan szavakat kell gyűjteni, amelyek ezzel kezdődnek illetve végződnek, és ilyen szavakat gyűjtünk; vagy amilyen betűvel vagy hanggal végződik a szó, a következő ugyanolyannal kezdődjön.