A szorongó gyermek felismerése, megértése és támogatása

A szorongás egy olyan érzelmi állapot, amelyet jellemzően a félelem, aggodalom vagy bizonytalanság kísér. Általában akkor jelentkezik, amikor valaki valamilyen veszélyt, fenyegetést vagy stresszhelyzetet érez, bár ezek lehetnek akár reálisak, akár irreálisak is. A szorongás normális emberi reakció és segíthet mobilizálni a gyermeket a stresszhelyzetek kezelésére vagy a veszély elkerülésére. Azonban ha a szorongás túlzottá válik, vagy ha nincs konkrét kiváltó ok és zavarja a gyerek mindennapi életét és funkcionálását, akkor mindenképpen kezdeni kell valamit a problémával.

Sok diák tapasztal szorongást vagy stresszt egy fontos dolgozat vagy vizsgaidőszak előtt. Ez a szorongás normális lehet, mivel a dolgozat nagy jelentőséggel bír a tanulmányi eredmények és a jövőbeli lehetőségek szempontjából.

Egyes gyerekek szorongást vagy feszültséget érezhetnek társas helyzetekben, akár az iskolában is. Ez lehet azért, mert aggódnak a megfelelés miatt, az elfogadottságért vagy a kritikaért mások részéről.

Szorongó szülő, szorongó gyermek

A „Szorongó szülőnek, szorongó gyermeke van” mondásnak van némi igazságtartalma, de nem minden esetben érvényesül teljes mértékben. Valójában több tényező is befolyásolja, hogy egy szorongó szülőnek szorongó gyereke lesz-e vagy sem.

Genetikai tényezők: A szorongás genetikai összetevőkkel is összefüggésben lehet. Tehát ha egy szülő szorongásos hajlamokkal rendelkezik, az növelheti annak esélyét, hogy a gyermek is szorongó lesz. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden esetben így van.

Környezeti tényezők: A gyermek környezete és azon belül a családi légkör is befolyásolja a szorongás kialakulását. Ha a gyermek folyamatosan olyan környezetben él, ahol a szorongás a normális reakció, akkor az növelheti a gyermekben a szorongás kialakulásának esélyét.

Tanulás és minta követés: A gyerekek gyakran tanulnak a szüleiktől. Ha a gyermek látja, hogy a szülői minta az, hogy szorongásos helyzetekben megnyilvánul a szorongás, akkor ez hatással lehet a gyermek saját szorongására is.

Az igazság az, hogy igen, van igazságtartalma a mondásnak, de nem minden esetben érvényesül teljesen. Vannak olyan esetek, amikor egy szorongó szülőnek lehet nem szorongó gyereke és fordítva. Az is fontos, hogy ne feledjük, hogy a szülő-gyermek kapcsolat bonyolult és sokszínű és a szorongás kialakulása és megjelenése több tényezőtől függ.

Mik a leggyakoribb gyermekkori szorongás fajták?

A gyermekkori szorongásnak különböző formái lehetnek és az egyes gyerekek eltérő módon tapasztalhatják meg ezeket. Néhány gyakori gyermekkori szorongás fajta:

1. Szeparációs szorongás: Ez a fajta szorongás akkor jelentkezik, amikor a gyermeknek nehézségei vannak az elválasztással kapcsolatban, például iskola- vagy óvoda kezdése vagy az éjszakai elalvási nehézségek.

2. Szociális szorongás: Ebben az esetben a gyermeknek nehézségei vannak a társas helyzetekkel, például az ismerkedéssel, új emberekkel való találkozással vagy a mások előtti szerepléssel. A szociális szorongás egyébként normális jelenség lehet bizonyos fejlődési szakaszokban, de ha tartós és zavaró, akkor problémát jelezhet.

3. Általános szorongászavar (GAD): Ez az általános szorongás és aggodalom állapota, amely különböző élethelyzetekben jelenik meg. A gyermek folyamatosan aggódhat a teljesítményével, a jövővel kapcsolatban vagy mások elfogadásával kapcsolatban.

4. Specifikus fóbiák: Ezek a szorongásos reakciók különböző helyzetekhez vagy dolgokhoz kapcsolódnak, például a sötétség, állatok, magasság vagy az orvosi vizsgálat. A specifikus fóbiák gyakran zavaróak és korlátozóak lehetnek a gyermek mindennapi életében.

5. Kényszeres zavar (OCD): Az OCD olyan szorongásos állapot, amelyben a gyermeknek kényszeres gondolatai és rituáléi vannak, például a túlzott kézmosás, számolás vagy ellenőrzés.

6. Poszttraumás stresszszindróma (PTSD): A PTSD olyan szorongásos reakció, amely súlyos traumát vagy stresszhelyzetet követően jelentkezik, például baleset, természeti katasztrófa vagy bántalmazás után.

Fontos megjegyezni, hogy minden gyermek egyedi és másféle módon tapasztalhatja meg a szorongást. Ha aggódsz a gyermek szorongása miatt, fontos lehet szakember segítségét kérni annak érdekében, hogy megfelelő támogatást és kezelést kapjon.

Mitől szoronganak a különböző korú gyerekek?

A különböző korú gyerekek különböző okokból szoronghatnak. A szorongás kiváltó okai sokfélék lehetnek, és a gyerek egyedi tapasztalatai, környezete és élettörténete alapján változhatnak.

Kisgyermekkor (0-5 éves korig):

   – A kisgyermekkori szorongás egyik leggyakoribb formája az szeparációs szorongás, amikor a gyermek nehézségekkel küzd az anyától vagy az állandó gondviselőtől való elválasztással.

   – A kisgyermekek gyakran félnek az idegenektől

   – Félelem a sötétségtől vagy fantasztikus lényektől

Kisiskolás kor (6-12 éves korig):

   – szeparációs szorongás

   – Teljesítmény kényszer az iskolában, a sportban vagy más tevékenységekben

 – A gyerekek ebben a korban már tudnak szorongani a társas helyzetek miatt, és félelemmel vagy bizonytalansággal nézhetnek szembe a barátkozás vagy az új barátságok kialakítása során.

Kamaszkor (13-18 éves korig):

   – A kamaszkorban a szociális szorongás gyakran erősödik, mivel a kamaszok nagyobb hangsúlyt fektetnek a társas kapcsolatokra és az elfogadásra.

   – Gyakran szoronganak a jövőbeli lehetőségeik és döntéseik miatt, beleértve az iskolai, szakmai és kapcsolati terveket.

   – Szoronghatnak a testképük miatt és azért, hogy hogyan látják őket mások.

Miről ismerhetjük fel a szorongó gyereket? Milyen tünetei vannak?

Gyerekek esetében a szorongásnak számos lehetséges tünete lehet, amelyek különböző módon jelentkezhetnek. Fontos, hogy egyetlen tünet sem garancia arra, hogy egy gyerek szorongással küzd, és a szorongásos tünetek jelentkezhetnek más egészségügyi vagy érzelmi problémák mellett is. Az alábbiakban felsorolok néhány gyakori tünetet, amelyekre figyelhetünk:

• Gyakran előfordulnak fizikai panaszok, mint például fejfájás, hasfájás, hányinger vagy izomfeszültség. Ezeknek a tüneteknek általában nincsenek szervi okai.
• Visszahúzódás és félénkség
• Gyakran nyugtalannak vagy idegesnek tűnnek, és nehezen tudnak megnyugodni.
• Ha a gyerek szokásai vagy viselkedése hirtelen nagyon megváltozik, például visszahúzódóbb lesz, ingerlékenyebb vagy nehezebben kezelhető, ez is lehet jel a szorongásra
• Alvásproblémák, alvászavarok gyakoriak lehetnek szorongással küzdő gyerekeknél, beleértve az elalvási nehézségeket, gyakori ébredéseket éjszaka vagy rémálmokat.
• Perfectionizmus és túlzott önkritika
• A szorongás gyakran zavarja a gyerek figyelmét és koncentrációját, ami tanulási nehézségeket okozhat.
• Problémái vannak az iskolában, például a teljesítményével vagy a tanulmányi eredményeivel
• Hajlamosak lehetnek erős érzelmi reakciókra, például sírásra vagy dühkitörésekre kisebb stresszhelyzetekben is.
• Ha a gyermek ismétlődő magatartást mutat, például túlzottan ellenőriz, számlál vagy mos kezet, ez lehet jele a szorongásnak

Ezek a tünetek együttesen vagy egyedülállóan is jelentkezhetnek és nem minden gyermek mutatja ugyanazokat a jeleket.

Mi a kapcsolat a tanulás és a szorongás között?

A tanulás, tanulmányi eredmények és a szorongás között szoros kapcsolat lehet és egymást befolyásolhatják.

A szorongás zavarhatja a tanulást és a teljesítményt az iskolában. A szorongással küzdő gyerekek gyakran nehezebben tudnak koncentrálni, figyelni vagy megjegyezni az információkat, ami a gyerek képességeihez viszonyítva rosszabb eredményekhez vezethet.

Sok gyerek, aki szorongással küzd hajlamos lehet a tökéletességre törekedni és túlzottan kritikussá válik magával szemben. Ez a perfekcionizmus stresszt és szorongást okozhat, különösen, ha nehézségei vannak a teljesítményével vagy elvárásaival kapcsolatban.

A szociális szorongás is megnehezítheti a gyerekeknek az iskolai kapcsolatok kialakítását és fenntartását, ami negatívan befolyásolhatja az iskolai élményüket és teljesítményüket. A szorongással küzdő gyerekek gyakran túlzottan koncentrálnak a teljesítményükre és eredményeikre, ami növelheti a szorongást különösen, ha úgy érzik, hogy nem érik el az elvárásokat vagy nem felelnek meg mások elvárásainak. Az iskolai követelmények és stresszhelyzetek (például dolgozatok, vizsgák, előadások, szociális helyzetek) is szorongást okozhatnak, különösen akkor, ha úgy érzik, hogy nem tudnak megfelelni ezeknek az elvárásoknak.

Ezek az összefüggések összetettek és kétirányúak lehetnek, vagyis a szorongás befolyásolhatja a tanulást és a tanulmányi eredményeket, míg a tanulási nehézségek vagy stresszhelyzetek szorongást okozhatnak. Fontos, hogy az iskolák és a szülők figyeljenek a gyerekek szorongásos tüneteire és szükség esetén biztosítsanak megfelelő támogatást és kezelést a gyerekek számára.

Hogyan tud a szülő segíteni?

A legfontosabb, hogy a szülők megnyugtató és biztonságos környezetet teremtsenek a gyermek számára és kifejezzék szeretetüket és támogatásukat. Hallgassanak megérzéseikre és bátorítsák a gyereküket arra, hogy beszéljenek a gondjaikról.

Tanítsák meg a gyereknek, azokat az egyszerű technikákat, amelyek segíthetnek nekik kezelni a stresszt és a szorongást, például a mély légzés vagy a progresszív izomlazítás gyakorlatát. Ha a gyerek szorongása komoly problémákat okoz a mindennapi életben vagy a tanulmányokban, fontos lehet szakember segítségét kérni, például egy gyermekpszichológus vagy terapeuta segítségét. De a gyerek állapotától függően, szóba jöhetnek alternatív megoldások is.

A szülők legyenek realisták a gyerekükkel szemben és ne helyezzenek rá túlzott nyomást vagy elvárásokat. Fontos, hogy a gyermek tisztában legyen azzal, hogy a teljesítmény nem mindig tökéletes és ez teljesen elfogadható.

A következetesség, a szabályok és rutinok segíthetnek a gyereknek érzelmileg biztonságosnak és stabilnak érezni magát. Próbáljanak kiszámítható napi rutint kialakítani, amely segíthet csökkenteni a szorongást.

Bátorítsák a gyereket az erősségeinek és sikereinek felismerésére és segítsenek neki kialakítani az önbizalmat és az önbecsülést. Fontos, hogy a szülők türelmesek és megértőek legyenek a gyermekkel és figyelembe vegyék az egyedi szükségleteiket és érzéseiket. A szorongásos gyerek segítése hosszú folyamat lehet, de a szülők által nyújtott támogatás és szeretet jelentősen hozzájárulhat a gyermek jólétéhez és fejlődéséhez.

Hogyan tud egy szakember segíteni?

Egy szakember, például egy gyermekpszichológus, gyermekpszichiáter vagy terapeuta számos módon segíthet. Először is, a szakember segít értékelni és diagnosztizálni a gyerek szorongását, hogy megértsük annak súlyosságát és típusát. Ez lehetővé teszi a megfelelő kezelési terv kialakítását.

A terapeuta terápiás technikákat alkalmazhat a gyerek szorongásának kezelésére, például kognitív viselkedésterápiát (CBT), melynek célja az irracionális gondolatok és viselkedések felismerése és megváltoztatása. Más terápiás módszerek is hatékonyak lehetnek, például a szülői tanácsadás vagy a játékos terápia gyerekek számára.

Bizonyos esetekben, különösen súlyos szorongás esetén, a gyógyszeres kezelés is segíthet. A gyermekpszichiáter felírhat olyan gyógyszereket, mint például az antidepresszánsok vagy az anxiolitikumok, hogy enyhítse a szorongás tüneteit.

A szakember ezeken kívül segíthet a szülőknek megérteni a gyerek szorongását és megismerni olyan stratégiákat, amelyek segíthetnek nekik támogatóbb és megértőbb szülőkké válni. Segíthet a gyereknek megtanulni olyan megelőző stratégiákat, amelyekkel képes lesz csökkenteni a szorongás kialakulását és elősegíteni az egészséges stresszkezelést. A gyerekek szorongása és szükségletei eltérőek lehetnek, ezért fontos, hogy a szakember személyre szabott kezelési tervet alkalmazzon a számára. A szakember segítségével a gyerek nagyobb eséllyel tud megbirkózni a szorongással és fejlődni az élet minden területén.

Én pszichopedagógusként különböző szorongásoldó módszerekkel személyesen Mozaik szorongásoldó csoport foglalkozásokon, online pedig coaching szolgáltatásom keretein belül segítem a hozzám forduló gyermekeket.

Van-e kapcsolat az ingerek túltelítődése és a szorongás között?

Bizonyos esetekben lehet kapcsolat az ingerek túltelítődése és a szorongás között. Az ingerek túltelítődése, vagyis a környezet túlzottan intenzív vagy zavaró érzékszervi stimulációkkal való túlterhelése, fokozhatja a szorongást különböző módon:

• Az ingerek túltelítődése növelheti a gyerek stresszszintjét, ami elősegítheti a szorongásos reakciókat. Például hangos zajok, erős fények vagy túlzottan zsúfolt környezetek zavaróak lehetnek a számára és ezáltal növelhetik a szorongását.

• Az ingerek túltelítődése megnehezítheti a gyermeknek a koncentrálást és figyelem fenntartását, ami fokozhatja a szorongást különösen, ha a gyerek úgy érzi, hogy nem tudja kezelni a környezeti ingeráradatot.

• A szorongó gyerekek gyakran túlzottan érzékenyek az ingerekre, és könnyebben túlterhelődhetnek a környezeti ingeráradattól. Ezáltal az ingerek túltelítődése nagyobb szorongást és kényelmetlenséget okozhat számukra.

Fontos megjegyezni, hogy minden gyerek más és egyedi és más módon reagál az ingerekre és a környezeti feltételekre. Az ingerek túltelítődése nem minden esetben okoz szorongást és más tényezők is befolyásolhatják a gyerek szorongását. Fontos az is, hogy a szülők és a pedagógusok figyeljenek a gyerek reakcióira és szükségleteire és segítsenek neki megtalálni azokat a környezeti feltételeket, amelyek segíthetnek csökkenteni a szorongást és támogatni az érzelmi jólétét. Ha azonban az ingerek túltelítődése súlyos szorongást okoz, fontos lehet szakember segítségét kérni a kezelés és támogatás érdekében. Például Astop auditív stresszkelezelés.

Melyek a leghatékonyabb szorongásoldó technikák?

Mély légzés és relaxációs gyakorlatok: A mély légzés gyakorlása és más relaxációs technikák, mint például a progresszív izomlazítás, segíthetnek csökkenteni a szorongást és a test feszültségét. Ezek a gyakorlatok alkalmasak a test és az elme megnyugtatására és segíthetnek lecsillapítani a szorongást kiváltó fiziológiai reakciókat.

Kognitív viselkedésterápia: A kognitív viselkedésterápia olyan strukturált terápiás módszer, amely segít az irracionális gondolatok felismerésében és megváltoztatásában, valamint a nem kívánatos viselkedések és reakciók kezelésében.

Megfelelő alvás és pihenés: A megfelelő alvás és pihenés fontos szerepet játszik a szorongás kezelésében. Az elégtelen alvás és a kimerültség fokozhatja a szorongást, míg a megfelelő alvás segíthet csökkenteni a stresszt és feszültséget.

Testmozgás: A testmozgásnak számos jótékony hatása van az egészségre, beleértve a szorongás csökkentését is. A rendszeres testmozgás segíthet csökkenteni a stresszt és feszültséget, javítja az alvást és növeli az endorfinok termelődését, amelyek természetes hangulatjavítók.

Kerüljék a szorongást fokozó tényezőket: Fontos, hogy felismerjék és kerüljék azokat a helyzeteket, ingereket vagy tevékenységeket, amelyek fokozhatják a szorongást. Ez lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyan kezeljék a szorongást és megelőzzék a további szorongás kialakulását.

Hogyan tud az Astop – az auditív stresszoldás segíteni a szorongás feloldásában?

Szücs Rita által kidolgozott Astop program lényege, hogy a zene agyra gyakorolt jutalmazó hatását fokozzuk és ezt különböző tulajdonságú színes zajokkal érjük el. Mindez az egyéni igényekhez igazítva történik. Ez a jutalmazó hatás, pedig jótékonyan befolyásolja a memóriát, a figyelmet, a viselkedést, a végrehajtó funkciókat, javul az alvás minősége és ami a legfontosabb, oldja a stresszt!

Amennyiben érdeklődnél az ASTOP szolgáltatás iránt, kattints ide!